Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban

Bebalzsamozott krokodil az ókori Egyiptom római korából.

Múmiák trágyázásra

Bár az állatok bebalzsamozásának gyakorlata i. e. 3000 körül vette kezdetét, a mumifikálási őrület az i. e. 7. század és az i. sz. 200 között érte el csúcspontját. A rituálé a kereszténység, majd az iszlám térhódításával eltűnt az egyiptomiak életéből, és hosszú évszázadokra teljesen feledésbe merült.

A különös szokás a 19. század végén újra a figyelem középpontjába kerülhetett volna, ám a térségben kutató kalandorok sokkal inkább mesés kincsekre áhítoztak, nem holmi állattetemekre. Amikor 1888-ban egy megszokott munkáját végző földműves egy mumifikálódott macskákkal teli tömegsírra bukkant a Nílus mentén fekvő Isztabl Antar falu mellett, a régészeket hidegen hagyta a felfedezés.

A közel 20 tonnányi múmiát (vagyis mintegy 180 ezer macskát) Liverpoolba szállítottak, de a rakomány innen azonban nem a londoni British Museumba, és nem is egy patinás régészeti társaság kezére került; trágyaként szórták szét a nem éppen kiváló minőségükről ismert angol földeken. A többi, viszonylag épségben megmaradt tetemet az Isztabl Antar-i gyerekek jóval valós értékükön alul értékesítették az Egyiptomba látogató turistáknak.

Hiába nőtt meg ekkoriban a kutatók érdeklődése Egyiptom ókori kincsei iránt, az állatmaradványokkal senki sem foglalkozott. Közel egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a különös múmiák felkeltsék a régészek érdeklődését.

Néhány évvel ezelőtt egy nemzetközi régészcsoport – Paul Nicholson, a Cardiffi Egyetem régésze, valamint Szalima Ikram, a Kairói Amerikai Egyetem professzora vezetésével – közel 8 millió, az i. e. 6. és az i. e. 1. század között bebalzsamozott kutyamúmiára bukkant a szakkarai katakombákban. A kutyákat valószínűleg a közeli Memphisz környékén található kutyafarmokon tenyésztették ki.

Bár Jacques de Morgan francia egyiptológus már a 19. század végén készített a nekropoliszról egy térképet, amelyen a kutyamúmiákat rejtő sírhelyeket is feltüntette, a terület teljes feltárását Nicholsonék kezdték el. Nem az az egyetlen hely azonban, ahonnan jelentős mennyiségű állatmúmia került elő. Abüdoszban az íbiszek mellett többek között szamarakat, gyíkokat és cickányokat, Tuna el-Gebelben pedig több ezer, külön fafülkékben elhelyezett páviánt találtak a kutatók.

Egy papnő ételeket és tejet ajánl fel egy macska lelkének

Szinte alig volt olyan állat az ókori Egyiptomban, amelyet ne érintett volna a mumifikálási láz. Az állatmúmiák újrafelfedezésében kulcsszerepet játszó Szalima Ikram szerint könnyebb meghatározni, hogy melyek azok az állatfajok, amelyeknek egyedeit nem balzsamozták be tömegesen haláluk után.

Mai tudásunk szerint mindössze a Széthtel, a káosz istenével azonosított hímnemű vízilovakat és a disznókat nem mumifikálták, mivel Ozirisz gyilkosa – érthető okokból – korántsem örvendett akkora népszerűségnek, mint a többi egyiptomi isten.

1. Múmiák trágyázásra
2. Állatmúmia-biznisz
3. Isteni állatok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe