Naplójában talált rejtélyes folt mesél a tragikus sorsú sarkkutató haláláról
2020. december 2. 11:43 Múlt-kor
Korábban
A legkorszerűbb vizsgálatok
„A foltot azonnal a Nemzeti Múzeumba hozták vizsgálatra. Nem volt e személy számára kereskedelmi vagy egyéb nyereség a dologban” – mondta Rasmussen. „Manapság már nem vizsgálunk meg mintákat írásbeli engedély nélkül, akkoriban azonban egészen más volt.”
Akkoriban a dán Nemzeti Múzeum Természettudományi Egységének szakértői nem tudták meghatározni a folt kémiai összetételét. Az új tanulmányhoz a kutatók olyan technikákkal vizsgálták meg újra, amelyek az 1990-es évek elején még nem léteztek – például röntgenes fluoreszcenciával (XRF), illetve induktív csatolású plazma tömegspektrometriával (ICP-MS) –, hogy részecskeszinten ki tudják mutatni alkotóelemeit.
Az összeégett darabkában a szén mellett kalciumot, titánt és cinket is találtak a kutatók. E hármas azonban nem vágott egybe egyetlen ismert kőzettel sem Grönland északkeleti részén – mondta el Rasmussen. A további vizsgálatok megválaszolták a kérdést: kalcit-, rutil- és cinkitásványokat azonosítottak, amelyek tartalmazták ezeket az elemeket. Ezek az ásványok a korabeli gumigyártás töltelékelemei voltak, azaz a minta nagy valószínűséggel tartalmazott égett gumit. Ez valószínűleg egy megégett tömítésdarabból származott, egy petróleumlámpán vagy -kályhán, amelynek meggyújtásával próbálkozott Brønlund a halála előtt – írták a kutatók a tanulmányban.
A vizsgálat során mindemellett háromféle, szerves vegyületekből álló anyagot is találtak a mintában: zsírokat, petróleumot és emberi székletet. A kutatók szerint elképzelhető, hogy végső elkeseredésében a legyengül Brønlund megpróbálhatta saját székletével is begyújtani a lámpát vagy olajkályhát, amelytől a megváltást remélte.
„Ekkorra Brønlund már hetek óta éhezett, az emberi tűréshatárokon túli mértékben fáradt volt, és fagyoskodott is. Valószínű, hogy kezei remegtek, amikor a lerakatból vett gyufákkal próbálta előmelegíteni és bekapcsolni a kályhát a kicsiny barlangban” – írta Rasmussen és csapata a tanulmányban.
Az ilyen fajta kályhák előmelegítéséhez szeszre volt szükség, mielőtt be lehetett őket gyújtani, ilyen anyag azonban nem volt a lerakatban. Brønlund azután hagyhatta a nyomot a napló lapján, hogy megkísérelte – vélhetően sikertelenül – bármi elérhető anyaggal előmelegíteni a kályhát. A székletnyomok nagy mértékben árulkodnak a sarkkutató „utolsó sötét napjainak” elkeseredett körülményeiről – írták a kutatók.
A tanulmány november 16-án jelent meg az Archaeometry című szaklapban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap