Napjaink óriáskikötőivel is felvenné a versenyt az ókori Rómát életben tartó Ostia
2022. július 25. 18:01 Múlt-kor
Korábban
Az egész Római Birodalom találkozóhelye
Az élénk hajóforgalom rengeteg munkalehetőséggel szolgált a kötélverők és hajóácsok számára, de mellettük egyszerű dokkmunkások, rabszolgák és hivatalnokok ezrei foglalkoztak nap mint nap az áruk és termékek kirakodásával és regisztrálásával.
A kutatók a fennmaradt feliratok és listák alapján arra következtettek, hogy Ostia lakosságának nagy része a környező, jórészt földközi-tengeri országokból érkező bevándorló volt. A kikötőváros lakosainak etnikai összetétele sokkal inkább tükrözte a Római Birodalmat alkotó népek sokféleségét, mint a főváros.
Egy 3. századi, a mai Tunézia területén talált mozaik részlete, amely Cerest, a gabona istennőjét ábrázolja aratás közben
A település sokszínűsége a vallás tekintetében is kifejezésre jutott. A legtöbb templomot a hajózás isteneinek, valamint Ceresnek, a gabonatermesztés istennőjének szentelték, de Fortuna – a szerencse istennője – is nagy tiszteletnek örvendett. Érdekesség, hogy 1961-ben útépítők Ostiában bukkantak rá Európa első zsinagógájának maradványaira is.
Ostiából kísértetváros lesz
Ostia virágzó kikötővárosa Kr. u. 300 körül gyors hanyatlásnak indult. Rómában ez a káosz időszaka volt. A császári székben egyik uralkodó követte a másikat, miközben a gazdaság is összeomlott.
Eltemetett amforák Ostiában
A teherhajókat egy közeli kikötőbe irányították, és egyre több lakost telepítettek ki Ostiából. Az elhagyott épületek lepusztultak vagy lebontásra kerültek.
Amikor Konstantin császár Kr. u. 330-ban Konstantinápolyt tette meg a Római Birodalom fővárosának, Ostia napja végleg leáldozott; az egyiptomi búzaszállítók már az új fővárosba hajóztak. A kikötő (portus) területe annyira beépült, hogy Konstantin eldöntötte, egy önálló várost létesít a helyén.
Ostia Antica, azaz az egykori Ostia város régészeti feltárása, a mai Ostia, Róma egyik külvárosa közelében
Az 5. századra az egykor oly élénk kikötőváros önmaga árnyékává vált. A keresztények Ostia épületeit kőbányának használták: a Szent Péter-székesegyház márványának nagy részét is innen hozták.
Bár a város csillaga rég leáldozott, Claudius és Traianus kikötői pedig eltűntek, a kereskedelmi irodák és raktárak romjai még ma is arról tanúskodnak, hogy Róma városa egykor főként Ostiának köszönhette, hogy éhes szájai élelemre leltek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap