Nagyfokú koleszterinlerakódást találtak több ezer éves múmiák artériáiban

2019. október 17. 19:41 Múlt-kor

4000 éves egyiptomi és dél-amerikai múmiák vizsgálata során jelentős arteriális koleszterinlerakódást találtak kutatók. Az általuk kiadott tanulmány szerint ez azt jelenti, a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoribbak lehettek az ókori társadalmakban, mint eddig feltételezte a tudomány.

Korábban

Korábbi vizsgálatok során más kutatócsoportok is fedeztek fel kalciumlerakódást mumifikálódott emberi testek szívében boncolás, illetve CT-vizsgálatok által.

Az efféle károsodás azonban csak a szív- és érrendszeri megbetegedések előrehaladott stádiumának jellemzője, így jelenléte nem nyújt teljes képet az effajta megbetegedések általános kockázatának elterjedtségéről az évezredekkel ezelőtti társadalmakban.

Az új kutatást végző tudósok öt múmiát vizsgáltak meg, amelyek Dél-Amerikából, illetve Egyiptomból származtak, és mindegyikben megtalálták az érszűkület (atherosclerosis) korai stádiumának jellemzőit: amikor a lerakódás az érfalakon jelentkezve korlátozza a véráramot.

„Több mint 20 éve tanulmányozom az emberek körében a szívbetegségek mintáit” – mondta el Mohammad Madjid, aki a Texasi Egyetem Houstonban található Egészségtudományi Központjához tartozó McGovern Orvosi Iskola kardiovaszkuláris orvostudományi adjunktusa.

Madjid és kollégái tanulmánya az American Heart Journal című tudományos folyóirat 2019. októberi számában jelent meg.

„Idővel felmerült bennem a kérdés: vajon ez egy modern kori betegségtípus, vagy olyan folyamat, amely óhatatlanul eléri az embert, a modern életviteltől függetlenül?” – mondta Madjid.

A kérdés megválaszolásához az adjunktus és kollégái öt, Kr. e. 2000-től Kr. u. 1000-ig terjedő időintervallumból származó múmiából vettek arteriális mintát, a maradványok három férfihoz és két nőhöz tartoztak, akik 18 és 60 éves koruk között hunytak el.

A tudósok apró, néhány centiméteres artériaszakaszokat vizsgáltak. Elemzésük a koleszterinlerakódás által okozott sérüléseket mutatott ki, ezek az artériákat teljességgel elzáró (és ezáltal szívrohamot okozó) lerakódások előzményei.

A tanulmányban a szerzők megjegyezték: ezek az első bizonyítékok a korai stádiumú károsodásra, amelyeket a világ különböző részeiről származó múmiákban találtak.

Korábbi tanulmányokban már előfordult későbbi stádiumú lerakódás Grönlandról származó 500 éves múmiákban, valamint 3000 éves egyiptomiakban.

Az Ötzi néven ismert jégkorszaki vadász mumifikálódott holttestének 2018-as CT-vizsgálata is kimutatta, a férfi halála idején rendkívül nagy volt már a szívroham kockázata, mivel szíve közelében három szakaszon is megkeményedett lerakódások voltak jelen.

Az artériák falain lerakódó koleszterin gyakorlatilag „a szervezet sebgyógyító mechanizmusainak meghibásodása” – magyarázta Madjid.

„A többszörös traumák, mint például fertőzések, magas koleszterinszint, a füstnek való kitettség, és más problémák hatására jön létre, és károsíthatja az artériák belsejének bevonatát, azaz az endotéliumot” – mondta.

A szervezet gyulladáskiváltó folyamata a sebgyógyító mechanizmus normális része, de a károsodott arteriális falak hajlamosak a fehér vérsejtek lerakódására, ami aztán a koleszterin felgyülemléséhez vezethet.

E felgyülemlés eleinte sebekként és horzsolásokként jelentkezik, később azonban eléggé megvastagodhat ahhoz, hogy ellehetetlenítse az artériában a vér áramlását – mondta el Madjid.

„Ezek jól ismert folyamatok, amelyekkel gyakran találkozunk a mikroszkóp alatt a modern korban, most már azonban láttunk hasonló mintákat őseinkben is” – mondta. „Úgy tűnik, ez a gyulladáskiváltó folyamat és a rá érkező válasz elválaszthatatlan része az életünknek.”