Legendás apák és fiúk

Nagy Sándor ostromának köszönhető, hogy Türosz szigetéből mára félsziget lett

2018. július 5. 17:21 Múlt-kor

Kutatók rájöttek, hogyan segítette mérnökei találékonysága Nagy Sándort egy megerődített sziget, Türosz bevételénél. A makedón seregek által véghezvitt munka meghatározta a térség mai képét – végső soron nekik köszönhető, hogy Türosz szigetéből mára félsziget lett.

Nagy Sándor

A mai Libanon területén található Türosz városát Kr. e. 2750 körül alapították, és eleinte két részre tagolódott. Maga Türosz egy szigeten volt, és elkülönült a szárazföldön található, Usu nevű településtől. A természetes tengeri kikötő mind kereskedelmi, mind stratégiai szempontból fontos volt, és a térségbeli domináns kultúrák közül többnek is sikerült elfoglalnia az évszázadok során. Kr. e. 332 körül Nagy Sándor és csapatai érkeztek a városhoz.

Nagy Sándor Kr. e. 336-ban indult hódító útjára, és a Balkán-félszigettől Egyiptomig haladva minden várost irányítása alá vont. Türosznál azonban megakadt diadalmas menetelése, amíg tanácsadóival próbáltak rájönni, hogyan tudnák bevenni a szigeten lévő várost. A szárazföldi rész meghódítása nem okozott gondot, a szigetet azonban nem hagyhatta magára, mivel bármikor módja lett volna az ottaniaknak hátba támadni őt a későbbiekben.

A kutatók sokáig nem tudtak rájönni, pontosan hogyan sikerült Nagy Sándor seregének a szigetre jutnia, azonban a földtani kutatások és új számítógépes modellezés segítségével sikerült megbizonyosodniuk arról, hogy Nagy Sándor katonai vezetői tehetségének egyik ragyogó példájával állnak szemben. A kutatás vezetője, Nick Marriner a francia Aix-Marseille Egyetemről, elmondta: Nagy Sándor idejében a tengeri híd kiépítése gyakorlatilag lehetetlen mérnöki vállalkozás lett volna, így a makedón sereg valamilyen más úton érkezhetett a szigetre.

Marriner és csapata földtani fúrásokat végeztek a Türoszt (mai nevén Szúrt) napjainkban a szárazföldhöz kapcsoló félszigeten, és megvizsgálták a felhalmozódott üledékrétegeket, amelyek alkotják. Az utóbbi 10 000 évben történt változásokra koncentráltak. A minták alapján felállítottak egy számítógépes modellt, amely a bevitt adatokból rekonstruálni tudta a különféle korok árapály- és áramlásmintáit.

Az egyik dolog, amelyre fény derült, az a tény, hogy körülbelül 3000 évvel ezelőtt megnőtt az erdőtlenítés a szigeten, amelynek eredményeképpen a legfelső földréteg egyre nagyobb eróziónak indult – azaz fokozatosan a tengerbe omlott. A fúrások által vett mintákból tisztán kimutatható, hogy a sziget szárazföld felé eső, tengeri áramlatoktól védettebb oldalán ez az üledék idővel egy hosszú, keskeny víz alatti homokzátonyt alkotott a szárazföld irányába. E zátony létrejöttét elősegítette továbbá a tengerszint-emelkedés körülbelül 4000 évvel ezelőtt kezdődött lassulása.

E keskeny, felszín alatti töltést használták ki Nagy Sándor és mérnökei arra, hogy utat, vagy legalábbis töltésutat hozzanak létre a szárazföld és Türosz szigete között. Amikor a sereg megérkezett a partra, a makedón mérnökök megtalálták a homokzátonyt, amely majdnem a szárazföldig kiért, és egy-két méter víz alatt volt. A makedónok a töltésutat faanyag, kövek, és törmelék felhalmozásával hozták létre, amelyet mind a homokzátonyra tettek.

Kizárólag a szárazföld felől dolgozhattak, ami szintén kihívást jelenthetett. A makedón sereg azonban kitartóan dolgozott, és hét hónapnyi ostromállapotot követően Nagy Sándor serege élén átkelt a töltésúton Türosz szigetére. Nem ebből az irányból törték ugyan át a falakat, de kiváló elterelő hadművelet volt a hajókon érkező további csapatok sikerének biztosításához.

A Türosznál szerzett tapasztalatok szolgálták aztán ismét Nagy Sándort, amikor az Egyiptomban általa alapított Alexandria városát akarta összekötni Pharosz szigetével, ahol később a híres világítótorony is épült. A tudósok úgy becsülik, a türoszi töltésút újkorában körülbelül 200 görög láb, azaz körülbelül 60 méter széles lehetett. Nagy hatása volt a környező tengerre – a töltés két oldalán öblök alakultak ki, melyek maguk is idővel egyre jobban felteltek üledékkel, mivel nem volt már áramlat, hogy elhordja az üledéket. Így aztán mára körülbelül 65 000 négyzetméter szárazföld jött létre, amelyet ma a széles félszigetként ismerünk.

Türosz ostroma ugyan történelmi szempontból nem bír nagy jelentőséggel, de a mérnöki teljesítmény, amely sikeréhez kellett, különösen az ókorban figyelemreméltó. A makedón seregnek nem álltak ugyanis rendelkezésére modern gépek, amelyekkel megkönnyíthették volna a munkát, így azt többnyire állati és emberi erővel voltak kénytelenek végrehajtani. Nagy Sándor itt ismételten bizonyíthatta a világ előtt, hogy nem ismer lehetetlent.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A francia légierő által Türoszról készített kép 1934-bőlA makedónok tenger felőli támadása Türosz ellen Kr. e. 332-benTürosz (Szúr) napjainkban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!