Munkácsy Mihály születésére emlékeztek a Fiumei úton

fotó: MTI / Illyés Tibor

A rendezvényen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója kiemelte, hogy Munkácsy Mihály Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is jól ismert a műgyűjtők és művészepártoló közönség körében.

Felidézte, Munkácsy Mihály 1911-ben átadott, a magyar Géniuszt ábrázoló, 2001 óta védett síremlékét Telcs Ede szobrászművész alkotta. Munkácsy sírja körül alakult ki a Fiumei úti sírkertben a művészparcella.
Móczár Gábor elmondta, hogy néhány éve újjáéledni látszik mecénási kultúra. Rákay Philip és felesége, Wieber Orsolya felajánlása révén a Petőfi-emlékévben megújult a Petőfi-család sírboltja; Pákh Imre műgyűjtő és felesége, Pákh Nelli magánfelajánlásából pedig a Nemzeti Örökség Intézete újíttatta fel Munkácsy Mihály síremlékét, amelyet 2023 májusában adtak át – emlékeztetett a főigazgató.

Boros Judit művészettörténész kiemelte, hogy Munkácsy Mihály olyan romantikus tehetség volt, aki pályája nagy részében ellen tudott állni a tudós akadémizmusnak és anekdotizálásnak is.

„Ennek köszönhető, hogy Munkácsy Siralomház című festményének jól áttekinthető képi világa a romantikának és a realizmusnak olyan drámai szintézisét teremtette meg, amely egyszerre volt ismerős és újszerű és keltett ezáltal feltűnést Párizsban” – fogalmazott Boros Judit.

Bár Munkácsy Mihály élete nagy részét külföldön töltötte, mindig magyarnak érezte és vallotta magát - hangsúlyozta a művészettörténész.

Munkácsy Mihály (1844-1900) Lieb Mihály Leó néven Munkácson született egy 18. század elején bevándorolt bajor hivatalnokcsalád leszármazottjaként. Életét a Szamossy Elek festőművésszel való találkozás változtatta meg. Rajta keresztül jutott Munkácsy az Országos Magyar Képzőművészeti Társulathoz, ahol Ligeti Antal festő segítette.

1867-től állami ösztöndíjjal Münchenben – Szinyei Merse Pállal és Benczúr Gyulával – és Párizsban tanulhatott, de Bécsben és Düsseldorfban is megfordult. Hatott rá a romantika, a realizmus és a historizmus. Első nagy sikere az Ásító inas, majd a Siralomház (1869) című festménye volt. 1871 végén Párizsba költözött. Az 1870-es évek közepétől az élet nehézségeitől megfáradt, egyszerű emberek realista stílusú ábrázolása helyett inkább az előkelő városi polgárság és a főúri körök elvárásai szerint alkotott.

Hatalmas vásznaival az egész világot meghódította, leghíresebb alkotásai a Krisztus-trilógia darabjai. Elsőként 1881-ben, a Krisztus Pilátus előtt című alkotása, majd 1884-ben a Golgota készült el, végül a hatalmas európai és amerikai siker után folytatásuk, az Ecce homo (1896). 1891 és 1893 között dolgozott a honfoglalás méltó megörökítésén.

A Budapesten 1879-ben bemutatott Milton című képét Charles Sedelmeyer osztrák műkereskedő vásárolta meg, miután az előző évben tíz évre szóló értékesítési szerződést kötött a festővel. Ennek részeként Munkácsy alkotásait több európai városban belépőjegy ellenében tárta a nagyközönség elé. Az együttműködésnek köszönhetően Munkácsyt Amerikában is megismerték, ahonnan sok megrendelést kapott. Munkácsy Mihály egy Bonn melletti szanatóriumban halt meg 1900-ban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring