A művészeti aukcióknak is népszerű tételei Munkácsy, a festőfejedelem képei
2023. november 27. 09:50 Múlt-kor
Munkácsy az egyik legnagyobb hatású magyar festő, akinek külföldön is hírnevet és elismertséget szerzett magának. Festményei aránylag ritkán bukkannak fel aukciókon, de akkor csillagászati összegekért kelnek el. Az idén 250 éves BÁV árverésein kalapács alá került Munkácsy-képekből szemezgettünk.
Munkácsy Mihály: Golgota (részlet)
Korábban
Lieb Mihály Leó néven született Munkácson 1844-ben, egy bajor származású tisztviselő fiaként. Szülei korai halála után Mihály anyai nagybátyja gondozásába került Békéscsabán, aki a fiút asztalosinasnak adta. Mihály 1862-ben állt be Szamossy Elek mellé segédnek, és 1863-ban az ő ajánlólevelével érkezett a fővárosba. Nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra.
Első igazán sikeres képéhez korábbi mesterségének világa szolgált ihletésül: 1868-ban, eddigre kialakult sajátos stílusában készítette el az Ásító inast. 1869-ben készült el a Siralomház, ez a drámai hatást keltő életkép, amely Párizsban, a Salon 1870-es kiállításán aranyérmet nyert.
Az 1880-as években festette legkiforrottabb tájképeit: a Rőzsehordó nő, a Tájkép folyóval, a Sötét utca, a Séta az erdőben barbizoni hatásokat mutató, plein air stílusú képei festészetének legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak.
Munkácsy Mihály: Golgota
Ugyanebben az időszakban készült el leghíresebb alkotása, a monumentális Krisztus-trilógia első két eleme: 1881-ben a Krisztus Pilátus előtt, 1884-ben pedig a Golgota. (A trilógia „középső” alkotása, az Ecce homo csak 1895-ben született meg.) Fogadtatásukat jól jellemzi, hogy első kiállításukon végeláthatatlan sorok kígyóztak a festmények előtt: több mint háromszázezer érdeklődő tekintette meg őket.
Az 1880-as években Munkácsyn apránként elhatalmasodott fiatalkorában szerzett szifilisze, egyre gyakrabban pihenőre kényszerítve a festőt. 1891–93 között festette a Honfoglalást, utolsó nagy dicsősége pedig az Ecce homo 1896-os bemutatása volt a millenniumi ünnepségen.
Munkácsyt máig a legismertebb és legjelentősebb magyar festők között tartják számon. Képei ritkán kerülnek árverésre, de az elmúlt évtizedekben az idén 250 éves BÁV-nál több alkalommal is felbukkantak a festőfejedelem alkotásai.
Munkácsy Mihály: A párbaj
2008 novemberében például Munkácsy egyik korai zsánerképe, A párbaj vagy másik nevén Pillanatnyi fölhevülés került kalapács alá az aukciósháznál. A Rembrandt hatásait mutató festmény 1888-ban készült, a művész kosztümös életképekből álló sorozatának első tagjaként. Végvári Lajos 1958-as Munkácsy-monográfiájában így írja le a képet: „A belépők előtt, a kőkockás padlózaton, az ólomkarikás ablaktól megvilágítva fekszik a pillanatnyi felhevülés áldozata, szétterpesztett lábai között a kardja, tőle jobbra egy asztal előtt, a hátteret lezáró nagy kandalló formáitól mintegy körülfogva áll a gyilkos, lábát szétterpeszti, hosszú kardját az áldozat cipőjéhez illeszti. Tartásán még észlelhető a heves küzdelem okozta megfeszülés, de fejét lehajtja s arcán úrrá lesz a megbánás és a bűntudat.” A festmény 2008-as kikiáltási ára 18 millió forint volt.
Munkácsy Mihály: A bogrács
2019 különleges év volt, ugyanis négy Munkácsy-alkotás is megfordult a BÁV-nál. Májusban, a 74. Művészeti aukción egy korai festményre, A bogrács címűre lehetett licitálni, amelyet 1864-ben készített az akkor még csak húszéves festő. Munkácsy csak a megelőző években kezdett el festészettel, pontosabban rajzolással foglalkozni, ezen kompozícióján azonban az korábbi festményeitől eltérő, üdítően friss történés rajzolódik ki, aminek oka, hogy Munkácsy 1863-tól Ligeti Antal festőművésznél dolgozott, így ez a műve már mesterének festészeti látásmódját, technikai tudását is magán viseli. Az alkotás fontos szerepet kapott később Munkácsy életében, az 1866-ban fellépő szembetegségét a pesti Szent Rókus Kórházban néhány hét alatt meggyógyító Dr. Hischler István szemorvosnak ugyanis ezzel a képpel hálálta meg gyógyító munkáját.
Munkácsy Mihály: Anya gyermekével II.
Novemberben más természetű képek kerültek kalapács alá: az Anya gyermekével II., amely eredetileg a Zálogház című festményhez készült tanulmányként, és 28 millió forintos kikiáltási áron hirdették meg, illetve két rajz: 1862-ből a Reneszánsz portré, amely egy rézmetszet alapján készült, valamint az 1879-es, Férfiportré című ceruzarajz. Ez utóbbiakért 480 ezer, illetve 280 ezer forintról indult a licit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap