2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Miután megküzdöttek függetlenségükért, az I. világháború után újra idegen uralom alá kerültek az arabok

2021. július 19. 18:29 Múlt-kor

Manapság valószínűleg kevesen tudnák felsorolni az összes különböző arab országot, noha mostanság gyakran kerülnek be a hírekbe. Alig több mint egy évszázaddal ezelőtt azonban egészen más volt a helyzet. A nagyhatalmak felosztották egymás közt azt a térséget, ahol az arab nyelvet beszélő népesség élt. Az arabokban azonban ekkor már élt egy álom arról, hogy valamikor egy államban élhetnek, az európai országok bábáskodásától megkímélve. Amikor kitört az első világháború, és a Közel-Keletet, valamint Észak-Afrikát uraló nagyhatalmak egymásnak estek, úgy tűnt, hogy eljött a pillanat, amire vártak.

A süllyedő birodalom

Az Oszmán Birodalom az első világháború előestéjére sokat veszített hajdani erejéből. Az oszmán-török vezető elit és értelmiség tisztában volt az ország lemaradásával, ezért reformokat szorgalmaztak.

A különböző mozgalmak közül kiemelkedett az ún. ifjútörökök közössége. A katonai vereségek hatására 1908-ban alkotmányt harcoltak ki a birodalomnak, majd a velük szemben kibontakozó ellenállás dacára lemondatták az uralkodó II. Abdul-Hamíd szultánt.

Csakhogy az ifjútörök mozgalom a reformjai mellett erőteljesen nacionalista színezetet is öltött, az Oszmán-Török Birodalom pedig egy multietnikus államalakulat volt, amelyben éltek különféle szláv népek, görögök, örmények, arabok, kurdok vagy éppen az észak-afrikai berberek is.

Ők érthető okokból nem örültek annak, hogy az iskolákban, a hivatalokban és a kormányzatban kötelezővé vált a török nyelv használata. Az ifjútörökök vezetése nem tudta sikeressé formálni az oszmán-török államot.

Vereséget szenvedtek előbb Olaszországtól, elveszítve Líbiát, majd az egykori alattvaló népektől az első Balkán-háborúban, amely megfosztotta a birodalmat európai területeinek jelentős részétől. A gyengülő hatalmat látva az arabok úgy érezték, hogy itt az ideje a változásnak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az arab felkelés mementója: egy felrobbantott gőzmozdony a sivatag homokjábanA felkelők mozgó tábora a sivatagbanAz Oxfordon végzett történész T.E. Lawrence kiváló vezetőnek bizonyult a gerillák élénOszmán csapatok masíroznak az iraki Kut felé, ahol 1916-ban megadásra kényszerítették a brit-indiai csapatokatTörök csapatok DamaszkuszbanAli bin Huszein, a mekkai emír Huszein bin Ali legidősebb fia, az arab felkelés déli erőinek vezetője, a háború után rövid időre brit támogatással a Hidzsáz királyaTörök és német hadifoglyok az Egyiptomi Expedíciós Erő katonáinak felügyelete alatt Jerikó közelében,1918. július 15.Fejszál emír (az előtérben) az arab delegációval a párizsi béketárgyalásokon

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár