Mit rejthet a 340 éve lerombolt budavári nagyzsinagóga?
2016. szeptember 5. 09:59 MTI
A középkori budavári nagyzsinagóga maradványainak feltárását és tartós bemutatását kívánja elérni egy több civil szervezetet tömörítő kezdeményezés. A gótikus stílusban épült, háromhajós, 26 x 11 méteres épületet 1461-ben emeltette Mendel Jakab zsidó elöljáró, vélhetően Mátyás király udvari építőmestereivel. A budai Várat felszabadító kersztény csapatok rombolták le 1686 szeptemberében.
Korábban
A középkori Európa egyik legnagyobb zsinagógáját 340 évvel ezelőtt, 1686. szeptember 2-án rombolták le a budai Várat felszabadító csapatok - emlékeztetett a civil társulás pénteki sétáján az összefogás egyik alapítója, Deák Gábor. Mint felidézte, a gótikus stílusban épült, háromhajós, 26 x 11 méteres épületet 1461-ben emeltette Mendel Jakab zsidó elöljáró, vélhetően Mátyás király udvari építőmestereivel.
A nagyzsinagóga boltozata 1526 után megsérült, ekkor az eredeti kilencméteres belmagasság három méteresre csökkent, majd az épületet végül a törököt kiűző keresztény csapatok rombolták le, miután legyilkolták az ott menedéket kereső budai zsidóságot - mondta el Deák Gábor. Beszámolója szerint Zolnay László régész 1964-ben a mai Babits sétányon feltárta az épület maradványait, melyeket azonban az ásatást követően visszatemettek.
Deák Gábor hangsúlyozta: a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE), a Gláser Jakab Emlékalapítvány, a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete, a Budai Polgárok Társasága és számos csatlakozó civil azt szeretné elérni, hogy épületmaradványokat egy látogatóközponttal tegyék megtekinthetővé a Hauszmann-terv keretében. Erre a civilek szerint jó alkalmat teremthet, hogy a kormány a Táncsics-börtön udvarán, az Erdélyi-bástyánál régészeti feltárást tervez, melyhez kapcsolódva ismét feltárhatók lennének a nagyzsinagóga maradványai.
Deák Gábor elmondta, a romok egy önkormányzati tulajdonú ház kertje alatt találhatók, bemutatásukat az összefogás akár egy föld alatti látogatóközpont révén is elképzelhetőnek tartja. Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke elmondta: a budavári zsidóság 340 évvel ezelőtt legyilkolt tagjainak tiszteletére az egyesület szeptemberben emléktáblát állít a Babits sétányon.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hidegháború
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
- A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa
- Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót
- Hruscsov látogatása Amerikában
- Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
- Berlint igen, de egész Európát még nem osztották fel a jaltai konferencián
- Számos összefüggő hiba okozta az Apollo-1 legénységének tragédiáját
- Mindennaposak voltak az álhírek és a szándékos félretájékoztatások a hidegháború éveiben
- Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén tegnap
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? tegnap
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... tegnap
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme tegnap
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? tegnap
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók tegnap
- 10 érdekesség a parfümök történetéről tegnap