Mit keresett a Vörös Hadsereg Dániában 1946 tavaszáig?
2020. március 10. 15:25 Múlt-kor
1945. május 9-én szovjet csapatok szálltak partra Bornholm szigetén a Balti-tengeren, a mai Lengyelország és Svédország között. Az akkori Németország partjaihoz közel helyezkedő, ám Dániához tartozó szigetet megszálló jókora német helyőrség megadta magát, azonban a Vörös Hadsereg egységei még további 11 hónapon át, 1946 áprilisáig a szigeten maradtak.
Korábban
Valami bűzlik Dániában
Egyes korabeli anekdoták szerint Joszif Sztálin gyűlölte Shakespeare Hamlet című darabját – az udvari intrikákról szóló tragédiát túlságosan is áthallásosnak érezte a Kreml viszonyaira nézve.
Ezzel ellentétes beszámolók is akadnak: ezek szerint Shakespeare dán hercegének alakja lenyűgözte a diktátort, és Hamlet volt az egyetlen szereplő az angol drámaíró életművéből, akit Sztálin név szerint is emlegetni szokott.
Akármi is az igazság, a „generalisszimusz” a második világháború végén egészen sajátságos dán történetet alkotott magának.
A dán, brit és amerikai vezetés egyaránt biztos volt benne, hogy Sztálin nem fogja egykönnyen elengedni a stratégiai szempontból előnyös fekvésű szigetet, és a diplomáciai vagy akár katonai nyomásgyakorlás eszközein gondolkodtak.
Végül félelmeik nem igazolódtak be: 1946 áprilisában a szovjet csapatok különösebb felhajtás nélkül kiürítették Bornholmot, így az Észak-Norvégiából és Finnországból való kivonulása után a Vörös Hadsereg semmiféle jelenléttel nem rendelkezett az északi országokban.
A történet azért különösen érdekes, mert szembe megy a háború végi szovjet ambíciók ismerős narratívájával. A történészek gyakorta idézik Sztálin azon nézetét, miszerint „aki megszáll egy területet, bevezeti saját társadalmi rendszerét is. Mindenki bevezeti saját rendszerét, ameddig hadserege elér. Ez nem is lehet másként.”
Bornholm különleges esete azt mutatja, Sztálin döntéseit a szovjet befolyás és ideológia területi kiterjesztésénél összetettebb tényezők is irányították.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.