Minusz 60 fok és 160 km/h-s szél, Isten hozta az Antarktiszon

Elhelyezkedéséről és feltételezett alakjáról már az antikvitás korában is számos térképet rajzoltak, de pontos kiterjedéséről még a 18. században sem rendelkeztek elég információval. Csak a II. világháborús technológiai fejlődésnek köszönhetően lett lehetséges az állandó bázisok létesítése. Ez a többnyire lakatlan és barátságtalan kontinens még napjainkban is számos titkot tartogat.

Az örök jég birodalma

A kontinenst 12 tenger fogja körül, melyek többségét az Antarktisz felfedezésére induló 19. és 20. századi kalandorokról lettek elnevezve, mint James Weddell vagy James Clark Ross.

Az emberiségnek hosszú évezredekig nem is volt fogalma az Antarktisz létezéséről, bár a kérdéskör már az ókori görög tudósokat is foglalkoztatta. Klaudiosz Ptolemaiosz úgy gondolta. hogy a déli féltekén lennie kell egy összefüggő nagy területű szárazföldnek, mivel valaminek ki kell egyenlítenie az északi féltekén lévő kontinensek súlyát.

A déli föld ábrázolása egy 1618-as térképen

Az érvelése ma már nevetségesnek tűnik, azonban az Antarktisz létezését ő vetette fel először.  Ezt a területet ekkor még csak „déli földnek” nevezte, elgondolása azonban egészen a 16. századig tovább élt. A térképészek ekkor újra felfedezték a történetíró műveit, és számos homályos értelmezést adtak. Egyes elgondolások szerint ez a titokzatos kontinens kötötte össze Amerika déli csücskét Ázsiával.

Létezése ekkor még mindig nem volt bizonyított, ennek ellenére a Spanyol Királyság már az 1494-es tordesillasi szerződés értelmében bejelentette igényét a kontinens nyugati felére.

Valószínűleg James Cook kapitány második utazása alkalmával láthatta meg európai ember először a legdélebbi kontinenst. Megközelítéséről és kikötésről a hatalmas úszó jégtömbök miatt viszont nem is álmodhatott.

1821. február 7-ig kellett várni arra, hogy az amerikai fókavadász, John Davis személyében ember lépjen a kontinensre. Davist elsősorban a mesés zsákmány és nem a tudományos felfedezés hajtotta. Bátor cselekedetét a hajónaplójában dokumentálta, azonban hitelességéről a történészek körében napjainkig vita folyik.

Leopárdfóka az Antarktiszon

Az állandó kutató bázisok létrehozásához azonban jelentős technológiai fejlődésre volt szükség, ami csak a II. világháború eredménye zajlott le. A telepek felépítésében a britek, az amerikaiak és az argentinok jeleskedtek. 1959-ben az Antarktisz-egyezmény keretein belül megállapodtak abban, hogy a kontinensen folyó vizsgálódások elsősorban a békés, tudományos kutatómunkát helyezik előtérbe és hogy egyik nemzet sem birtokolhatja kizárólagosan az Antarktiszt.

Veszélyben az Antarktisz jövője?

A világ minden tájáról érkező tudósok az antarktiszi kontinens egyedülálló körülményeit használják arra, hogy többet tudjanak meg a körülöttünk lévő világról. A vizsgálódások területe elsősorban a csillagászat, gleccsermozgás és helyi állatvilág szokásainak megismerése és életkörülményeinek dokumentálása.

Az egyik legjelentősebb állomás a Vosztok bázis, amely elsősorban a hatalmas jégtakaró alatti tavakat kutatja, melyekből napjainkig csaknem négyszázat sikerült azonosítani.

Az antarktiszi jégtakaró tartalmazza a világ jégbe fagyott vízének körülbelül 90%-át, és ha a   globális felmelegedés esetén az összes víz visszakerülne az óceánokba, a bolygó tengerszintjei 60 méterrel emelkednének. Ezzel olyan városok is teljesen víz alá kerülnének, mint New York, Amszterdam és Tokió. A tudósok elsődleges célja ezen jégtakaró védelme és megőrzése.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe