„Minden ellenállást kíméletlenül le kell törni” – így zajlott Magyarország német megszállása

Volt-e ellenállás?

Az utasításnak megfelelően a németek a Tisza mentén kettévágták Magyarországot. A megszállás négy oldalról történt: a zömmel Franciaországból kivont SS-páncélosok  alkotta „Északnyugati csoport” két irányban, Sopron és Pápa felől, illetve a Duna mentén nyomult be; a „Délnyugati csoport” SS és Wehrmacht egységei Zágráb irányából foglalták el a Dél-Dunántúlt és a Balaton környékét; a „Déli csoport” Görögországból átirányított hegyihadtestei és SS-lovashadosztálya a megszállt Szerbia és Bánság felől a Tisza-Duna Közét és Budapestet vette célba; az „Északi csoport” pedig Krakkóból Szlovákián át vonult az Északi-középhegység mentén a főváros felé.

Foertsh tábornok rendelkezésére emellett ütőképes légierőt is biztosított a Luftwaffe. A haditerv számolt az ellenállással is: az utasítás még parancsba adta, hogy „minden ellenállást kíméletlenül le kell törni”, azaz az ellenállókat agyonlőni, akit lefegyvereztek, azt Németországba internálni, a katonaság azon része, amey ellenállást nem tanúsít, pedig laktanyazár alá helyezendő. A Horthyval való tárgyalások nyomán Hitler visszarendelte a speciális egységeket, így például a Vár propagandaértékű elfoglalása elmaradt.

Kállay hirtelenjében felvetette a kormány Tiszántúlra, vagy Erdélybe költözésének tervét, hasonlóan 1848-1849 teléhez, de a repülőterek megszállása ezt megakadályozta. A magyar csapatoknál már ott volt Szombathelyi távirata, amely megtiltotta az ellenállást, ezt néhány helyőrség viszont késve kapta meg. Az újvidéki Duna-hídon félórás tűzharc alakult ki, amelyben 28 német és mindössze egy honvéd esett el. A híd helyőrségét végül a túlerő elfogta, majd a tiszteket leszerelték. Emellett kisebb ellenállási kísérletekről jelentettek Soporonból, Győrből, Székesfehérvárról és a budaörsi repülőtérről is, de tudunk tűzharcokról a Várban is, amelynek összesen tíznél nem több halálos áldozata is volt.

Ez azt bizonyítja, hogy Szombathelyi parancsa nélkül a csapatok egy része automatikusan szembeszállt volna a megszállókkal. Ez az ország függetlenségének megmentésére nem, de a német erőszaktétel bizonyítására a nemzetközi közvélemény előtt elég lett volna. Ennek ellenére a katonaság, köztük a vezetőség döntő többsége belenyugodott a megszállásba.

Magyarország német megszállása tehát nagyobb atrocitások nélkül történt: részben igaznak bizonyult tehát Weichs vezértábornagy híressé vált szófordulata, miszerint Magyarország megszállása harc nélkül 24, harc esetén 12 órát fog igénybe venni, mert akkor elmaradnak az üdvözlő beszédek. A német áldozatok nem haladták meg az 50 főt, míg a magyar honvédelem kevesebb mint tíz személyt veszített.

A Koronatanács ülésén március 19-én maga Horthy is értelmetlennek látta az ellenállást. Szavai szerint a németek Magyarország pusztításával válaszolnának, amibe bevonnák a román, szlovák és horvát szomszédainkat is. Ribbentrop német külügyminiszter figyelmeztette is Sztójayt, hogy ha belső zavarok támadnának Magyarországon, vagy a kormányzó lemondana, az katasztrofális következményekkel járna a magyarokra nézve. Így Horthy a helyén maradt, biztosítva az „állami intézmények folytomosságát”.

1. Német haditerv Magyarország ellen
2. A trójai faló Budapesten
3. Volt-e ellenállás?
4. Az új kormány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
• Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról 
• Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
• Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
• Teknős, bor és megvadult ebek, avagy híres görögök furcsa végzetei