2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Miért tartották a sellőket gyönyörű, ám gyilkos csábító lényeknek a középkorban?

2020. április 7. 14:01 Múlt-kor

Az elmúlt 3 ezer évben számos kultúra képviselői véltek látni sellőket a tenger habjai között. Szinte minden nép gyönyörű, ám feslett erkölcsű és gyilkos hajlamú lényekként írta le őket. A középkor évszázadaiban a gaz női csábítás szinonimáivá váltak, ennek ellenére több dinasztia és város is pajzsára festette a kétes hírű leányokat. Hogyan gyilkolt egy hableány a szlávok szerint? És vajon miért vonzották ennyire a férfiakat?

Halált hozó gyönyörű lények

Az általában női felsőtesttel és halfarokkal ábrázolt sellőkről szóló első történetek az Asszír Birodalomból valók 3 ezer évvel ezelőttről. A história szerint Atargatisz istennő (Szemiramisz királynő édesanyja) beleszeretett egy halandóba, ám véletlenül az életét vette. Szégyenében és tébolyában beleugrott a tóba és egy hal alakját vette fel, ám nem tudta elrejteni isteni szépségét, így végül egy sellő formáját öltötte.

Egy még ismertebb legenda szerint Nagy Sándor makedón hódító húga, Thesszaloniki halálát követően hableánnyá vált, és az Égei-tengerben lehetett őt látni. Megkérdezett minden tengerészt, akivel útja során találkozott, hogy „Alexandrosz király él-e még”? Ha bölcsen azt válaszolták neki, hogy „él, uralkodik, és folytatja a világ meghódítását”, elengedte a hajósokat és lecsendesítette a háborgó vizet. Ám egy esetleges nemleges válasz feldühítette őt, szörnyű vihart támasztott és a tengerészek csak ritkán élték túl a haragját.

Nem csupán a Közel-Keleten volt nagy kultusza a hableányoknak, hanem Angliában is. A szigetország feltehetőleg legkorábbi fennmaradt, hableányt ábrázoló művészeti alkotása Durham normann várában található, az oszlopfő szász kőművesek 1078 körüli munkája. A brit néphagyományban a sellők rossz ómennek számítottak, ha valahol felbukkantak, biztosra vették, hogy a közeljövőben katasztrófára kell felkészülniük, amelyeket olykor maguk a lények idéznek elő. Kivételnek tekinthetők a Man-szigeti hableányok, akiket az ország más területeivel ellentétben jóságos teremtményeknek tartottak, hiszen ajándékokkal halmozták el az embereket.

Európa keleti részén, a szláv kultúrában egészen másképp jelent meg a sellő, vagy ahogyan arrafelé hívták őt, a ruszalka. Olyan fiatal nő szelleme volt, amely erőszakos módon hunyt el: meggyilkolták vagy önkezével vetett véget életének. Egyes esetben a menyegzője előtt történt a tragédia és sokszor fulladás révén távozott a túlvilágra. Általában éjjel lehetett a ruszalkákat látni, amint egymással táncoltak a holdfényben, és fiatal férfiakat a nevükön szólítva csábítottak be a vízbe, ahol lehúzták őket a mélybe.

A hableányok legendája számos kultúrában megjelent Kínától kezdve Afrikán át a Karib-tengerig. A sellők szinte mindenhol gyönyörű nőkként jelentek meg, akik vagy a halálba csábították a férfiakat vagy beléjük szerettek. (Nem szabad összetévesztenünk őket a szirénekkel.) Olykor valamilyen mágia segítségével képesek voltak járni a szárazföldön, ritka esetben pedig férfiak is lehettek sellők.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A ruszalkaVarsó címereDurham várának oszlopfőjeJohn William Waterhouse hableánya 1900-bólKoppenhága híres hableányszobraLuxemburg híres erődje

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár