Miért tartották a sellőket gyönyörű, ám gyilkos csábító lényeknek a középkorban?
2020. április 7. 14:01 Múlt-kor
Korábban
Többször látták őket
A hableányok ugyanakkor nem csupán a mitológia ködébe vesző élőlényekként tűntek fel az elmúlt évszázadokban, hanem számos alkalommal vélték őket látni is. Kolumbusz feljegyzése szerint például 1493-ban Hispaniola partjainál hajózva három női alakot fedezett fel a tengerben, akik „kiemelkedtek a vízből, de korántsem voltak olyan szépségesek, mint ahogy ábrázolják őket”.
Néhány évszázaddal korábban, egészen pontosan 1167-ben Ralph of Coggeshall angol krónikás számolt be arról, hogy Suffolk mellett egy mezítelen, szőrrel borított, vadember akadt a halászok hálójába. A furcsa lényt az orfordi várba hurcolták, ahol a kínzások ellenére sem szólalt meg semmilyen emberi nyelven. Hat hónapon át tartó fogsága alatt csupán halat volt hajlandó enni. Végül megszökött és úgy vélik, visszatért az óceánba. A későbbi beszámolók férfi sellőként írták le a különös lényt, akit egy szobrász a helyi keresztelőkútra is ráfaragott. Később több mint húsz kútra került rá a lény ábrázolása Suffolk és Norfolk környékén.
Számos elmélet létezik, amelyek a sellők legendáit próbálja értelmezni. Sokan gondolják úgy, hogy Kolumbusz és társai, valamint az eltelt évszázadok fantáziadús tengerészei hableányok helyett lamantinokat vagy dugongokat láthattak a vizekben. A mitológiai lények mítoszai elsősorban azokon a területeken erősödtek meg, ahol a mindennapi élet nagyban függött a tengerektől, így hableányok is menthetetlenül összekapcsolódtak a tengerészeti babonákkal. Egy hajó elsüllyedéséért, egy szörnyű viharért vagy egy halászcsónak megfenekléséért Isten hibáztatása helyett könnyebb volt felelőssé tenni egy ármányos lényt, aki az emberek életére tör.
A középkori kultúrában, ahol egy nő szépsége gyakran jelentett egyet a rossz szándékkal és az ördögi karakterrel, ami által erkölcstelen tettekre sarkallja a férfit, könnyű látni, miként társult a hableány alakjához a hiúság és a csábítás. Idővel a gonosz vonal kikopott a sellőkkel kapcsolatos gondolkodásmódunkból, ám a rajzfilmek kedves szereplőjévé váló lények népszerűsége vajmi keveset vesztett: manapság több mint 130 köztéri szobor látható, amely a feslettség egykori szimbólumait ábrázolja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap