„Miért hagytuk, hogy így legyen?” – ilyen volt 1968 Magyarországon
2018. szeptember 3. 13:11 Múlt-kor
1968 világszerte a nagy változások éve volt. Párizsban egyetemfoglaló diákok szálltak szembe a fennálló rendszerrel, tombolt a szexuális forradalom, a prágai politikai vezetés pedig egy végül tragédiába torkolló kísérletet tett az emberarcú szocializmus megteremtésére. De mit érzett mindebből Magyarország? Erről olvashatunk Murai András és Tóth Eszter Zsófia új könyvében.
Korábban
1968 a második világháború utáni történelem talán leginkább meghatározó esztendeje volt szerte a világon. A nyugati országokon új szellemi irányzatok söpörtek végig, ehhez az évhez kapcsoljuk számos újbaloldali mozgalom születését vagy éppen a szexuális forradalmat is. Franciaország a diáklázadásokról, az Egyesült Államok pedig a példátlan politikai erőszakhullámba torkoló elnökválasztási kampányáról nevezetes ekkor – utóbbinak olyan neves személyek estek áldozatul, mint Martin Luther King és az elnöki posztért is jó eséllyel induló Robert F. Kennedy.
A lázadás szelleme a keleti blokk országait sem kerülte el: Lengyelországban és Jugoszláviában is tüntetések zajlottak, Csehszlovákiában pedig a prágai tavasz, majd annak kegyetlen eltiprása került örökre a történelemkönyvek lapjaira.
Az „1968 Magyarországon – Miért hagytuk, hogy így legyen?” című kötet szerzői, Murai András és Tóth Eszter Zsófia arra vállalkoztak, hogy eme forrongó esztendő hazai vonatkozásait tárják olvasmányos stílusban az érdeklődők elé. 1968 ugyanis Magyarországon is fordulópont, igaz korántsem annyira „forradalmi” mint a világ más részein. Az 1956-ot követő megtorlások, majd a kiépülő Kádár-rendszer sok tekintetben új világot teremtett.
A kötetben olvashatunk az 1960-as években megszülető „fridzsiderszocializmus” mindennapjairól. Megtudhatjuk miként indult magyarországi diadalútjára az addig csak a „rothadó kapitalizmus termékének” nevezett Coca-Cola, és olvashatunk az Infecundin, azaz az első Magyarországon is kapható fogamzásgátló tabletta megjelenéséről is.
A hazai sajtó korabeli tudósításai révén tanulmányozhatjuk, hogy milyen kép élt idehaza az újdonsült nyugati mozgalmakról, vagy éppen azt, hogy miként viszonyult a pártpropaganda a fiatalság körében nagy népszerűségnek örvendő Che Guevarához vagy Mao Ce-tunghoz.
A kötet zárófejezetében a Varsói Szerződés csehszlovákiai intervenciójának hazai visszhangjaira fordítják figyelmünket a szerzők. Meghallgathatjuk a prágai reformokkal kezdetben még szimpatizáló Kádár János magyarázatát a magyar részvétellel zajló katonai beavatkozás szükségességéről és elolvashatjuk a szovjet elnyomás ellen tiltakozó 17 éves fiú, Bauer Sándor búcsúleveleit is, amelyeket az előtt írt, hogy a Nemzeti Múzeum előtt felgyújtotta volna saját magát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
