Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?
2019. október 22. 10:36 Múlt-kor
Korábban
Vérfarkasok és vámpírok
Akár szövetségesként, akár ellenségként, a farkasember és a vámpír gyakran szerepel együtt a rémisztő történetekben. Ez jobbára a modern kori horrortoposzokból építkező felállás, mivel a vámpír napjainkban elterjedt képe főként a kelet-európai, illetve balkáni hiedelemvilágból származik, amely nem játszott központi szerepet a középkor irodalmában. Mindazonáltal felfedezhető néhány esetben vámpírszerű lények társulása a vérfarkasokkal.
Az óskandináv sagákban többször feltűnik az úgynevezett draugr, egy élőhalott ember, amely vegyíti a vámpírok és farkasok tulajdonságait. Az egyik leghíresebb draugr, a Grettir sagájában feltűnő Glámr a leírás szerint „farkasszürke” hajjal rendelkezik.
E melléknevet az óskandináv irodalom sohasem használja valódi farkasokra, kizárólag farkasszerű tulajdonságokkal bíró emberekre.
Miután Glámr megátkozza Grettirt, utóbbin is kiütközik több halottakra, illetve farkasokra jellemző tulajdonság: folyamatosan gyengül és veszít képességeiből, az emberek közössége pedig törvényen kívülivé nyilvánítja, ami után „magányos farkasként” kénytelen élni hátralevő napjait.
Törvényen kívüliként bárki megölheti, így Grettir kénytelen elrejtőzni, valódi farkas módjára időről-időre lecsapni az emberek javaira.
Érdekes belegondolni abba, hogy míg a középkori szövegekben a vérfarkasok rendszerint arisztokraták – lovagok, hercegek vagy királyok –, általában nemes jellemmel, szimpatikus alakokként ábrázolva, a különféle élőholtak esetében nincs szó előkelő társadalmi státusról, és az esetek többségében az egyértelmű, megátalkodott gonosz megtestesítői. A vérfarkasok, illetve farkasemberek történetei ennél rendszerint mélyebb üzenettel bírnak, s rávilágítanak az emberi és állati jellem örökös küzdelmére lelkünk mélyén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap