2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Meztelenség, lovak és hosszú snittek: száz éve született Jancsó Miklós

2021. szeptember 27. 10:30 Múlt-kor

Száz évvel ezelőtt született Vácott Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas és Balázs díjas filmrendező, forgatókönyvíró. Radványi Géza azt tanította neki, hogy négy dolog kell a jó filmhez: gyerek, kutya, fóka és meztelen nő. Egyszer pedig Aczél György panaszkodott neki, hogy a filmjeinek rossz a vége. „Azt javaslom, hogy ne nézze a filmjeimet” – tanácsolta neki a rendező. 

jancso

Erdélyi családban született, édesapja révén magyar, édesanyja oldaláról román felmenőktől származott. Amikor a román hadsereg 1917-ben betört Erdély területére, az addigi polgári közigazgatást hadi kormányzás váltotta fel. Jancsó édesapja a magyar hadsereg mellé kinevezett kormánybiztos titkára lett, és a Monarchia összeomlása után menekülnie kellett Erdélyből.

Egy családi anekdota szerint évekkel később az egyik román nagybátyja járt közben a bukaresti belügyminiszternél sógora ügyében: a család három családi ház árából váltotta meg a családapa életét. Ennek köszönhetően a Jancsó-család már szabadon utazhatott Romániába, így a Fogarason töltött nyarak élménye meghatározó emlékké vált a későbbi rendező számára.

Vácott csak néhány hetet töltött a család, mivel édesapja Székesfehérváron szerzett igazgatói állást egy ipari iskolában. Jancsó Miklós iskoláit a fehérvári cisztereknél végezte, majd jogot hallgatott Pécsett, de a diplomáját végül az időközben visszacsatolt Kolozsváron szerezte meg.

A második világháború alatt néhány hónapot katona volt, de repülőtiszt sógorának köszönhetően frontszolgálatot nem kellett teljesítenie. Néhány hónapot töltött szovjet fogságban, Karéliában, ahol egy fakitermelésben kellett dolgoznia, de már 1945-ben hazatérhetett, igaz, súlyos betegen. 

Jogi diplomájával sosem helyezkedett el, helyette 1946-ban Budapestre költözött, és a Filmművészeti Főiskola hallgatója lett rendező szakon, pályáján Balázs Béla indította el.

Az 1956-os forradalom előszelének nevezhető Petőfi Kör gyűlésein több esetben részt vett, de a forradalomban már nem: a néphadsereg művészeti együttesével a budapesti eseményekkel egy időben Kínában tartózkodott, ahol a szabadságharcról mit sem tudván egy zsebrádióból értesült a szovjetek november 4-i támadásáról.  

Filmrendezői korszakának első éveiben rövidfilmeket készített, az első nagyjátékfimjét 1958-ban mutatták be (A harangok Rómába mentek). Egy évvel később ismerkedett meg Hernády Gyula íróval, akivel annak 2005-ös haláláig közösen dolgozott.

Mind idehaza, mind külföldön a nagy áttörést a Szegénylegények (1965) hozta meg számára, amelynek rendezői szemlélete és formanyelve új korszakot hozott a magyar filmtörténetbe. Az alkotás a Magyar Filmkritikusok Díjai közül elnyerte a nagydíjat, az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb férfi alakítás (Görbe János) díját is. A Magyar Játékfilmszemlén a társadalmi zsűri fődíját és  szakmai zsűri rendezői díját kapta meg. Külföldön Locarnóban és Londonban kapott elismeréseket.

Hernády Gyulával való közös munkája a Kádár-rendszer olyan jelentős filmjeinek a megszületését eredményezte, mint az Oldás és kötés (1963), a Csillagosok, katonák (1967), a Fényes szelek (1968), a Még kér a nép (1972), vagy a Szörnyek évadja (1987). Filmjeinek sajátos világa és hangulata, valamint társadalmi mondanivalója gyakran állította a nézőket morális kihívások elé, sok esetben a múltban játszódó események sajátos narratívája által a szocialista rendszer kritikája is megfogalmazódott bennük.

Színházi rendezőként a Kádár-korszak egyik legizgalmasabb kezdeményezésének számító 25. Színházban debütált 1970-ben, ahol saját filmjének, a Fényes szeleknek színpadi adaptációját rendezte meg.

Jancsó Miklós a rendszerváltozást követően is meghatározó filmrendező maradt. A '90 utáni alkotásaival együtt felnövő generációk ezekben a filmjeiben nemcsak jelen korunk problémáival és kérdéseivel találkozhattak, hanem a sajátos Jancsó-világot elénk táró elmaradhatatlan színész-párost, Kapát (Mucsi Zoltán) és Pepét (Scherer Péter) is megismerhették.

A nemzetközi filmvilágban is elismert Jancsó Miklós díjait és kitüntetéseit szinte lehetetlen felsorolni. Hogy a fentieken kívül csak a legfontosabbakat említsük: Cannes-ban és Velencében életműdíjat kapott, Montreálban a Kék Duna keringővel, Velencében a Szörnyek évadjával nyerte el a legjobb rendezés díját, Kíváló művész, Budapest díszpolgára, a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjének birtokosa, Prima Primissima és Hazám díjas, a Magyar Mozgókép Mestere.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Jancsó Miklós a Szegénylegények forgatásánJelenet a Még kér a nép című filmből (1972)Pepe (Scherer Péter) és Kapa (Mucsi Zoltán) a A Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmben

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár