Meztelenség, lovak és hosszú snittek: száz éve született Jancsó Miklós
2021. szeptember 27. 10:30 Múlt-kor
Száz évvel ezelőtt született Vácott Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas és Balázs díjas filmrendező, forgatókönyvíró. Radványi Géza azt tanította neki, hogy négy dolog kell a jó filmhez: gyerek, kutya, fóka és meztelen nő. Egyszer pedig Aczél György panaszkodott neki, hogy a filmjeinek rossz a vége. „Azt javaslom, hogy ne nézze a filmjeimet” – tanácsolta neki a rendező.
Korábban
Erdélyi családban született, édesapja révén magyar, édesanyja oldaláról román felmenőktől származott. Amikor a román hadsereg 1917-ben betört Erdély területére, az addigi polgári közigazgatást hadi kormányzás váltotta fel. Jancsó édesapja a magyar hadsereg mellé kinevezett kormánybiztos titkára lett, és a Monarchia összeomlása után menekülnie kellett Erdélyből.
Egy családi anekdota szerint évekkel később az egyik román nagybátyja járt közben a bukaresti belügyminiszternél sógora ügyében: a család három családi ház árából váltotta meg a családapa életét. Ennek köszönhetően a Jancsó-család már szabadon utazhatott Romániába, így a Fogarason töltött nyarak élménye meghatározó emlékké vált a későbbi rendező számára.
Vácott csak néhány hetet töltött a család, mivel édesapja Székesfehérváron szerzett igazgatói állást egy ipari iskolában. Jancsó Miklós iskoláit a fehérvári cisztereknél végezte, majd jogot hallgatott Pécsett, de a diplomáját végül az időközben visszacsatolt Kolozsváron szerezte meg.
A második világháború alatt néhány hónapot katona volt, de repülőtiszt sógorának köszönhetően frontszolgálatot nem kellett teljesítenie. Néhány hónapot töltött szovjet fogságban, Karéliában, ahol egy fakitermelésben kellett dolgoznia, de már 1945-ben hazatérhetett, igaz, súlyos betegen.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
Jogi diplomájával sosem helyezkedett el, helyette 1946-ban Budapestre költözött, és a Filmművészeti Főiskola hallgatója lett rendező szakon, pályáján Balázs Béla indította el.
Az 1956-os forradalom előszelének nevezhető Petőfi Kör gyűlésein több esetben részt vett, de a forradalomban már nem: a néphadsereg művészeti együttesével a budapesti eseményekkel egy időben Kínában tartózkodott, ahol a szabadságharcról mit sem tudván egy zsebrádióból értesült a szovjetek november 4-i támadásáról.
Filmrendezői korszakának első éveiben rövidfilmeket készített, az első nagyjátékfimjét 1958-ban mutatták be (A harangok Rómába mentek). Egy évvel később ismerkedett meg Hernády Gyula íróval, akivel annak 2005-ös haláláig közösen dolgozott.
Mind idehaza, mind külföldön a nagy áttörést a Szegénylegények (1965) hozta meg számára, amelynek rendezői szemlélete és formanyelve új korszakot hozott a magyar filmtörténetbe. Az alkotás a Magyar Filmkritikusok Díjai közül elnyerte a nagydíjat, az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb férfi alakítás (Görbe János) díját is. A Magyar Játékfilmszemlén a társadalmi zsűri fődíját és szakmai zsűri rendezői díját kapta meg. Külföldön Locarnóban és Londonban kapott elismeréseket.
Hernády Gyulával való közös munkája a Kádár-rendszer olyan jelentős filmjeinek a megszületését eredményezte, mint az Oldás és kötés (1963), a Csillagosok, katonák (1967), a Fényes szelek (1968), a Még kér a nép (1972), vagy a Szörnyek évadja (1987). Filmjeinek sajátos világa és hangulata, valamint társadalmi mondanivalója gyakran állította a nézőket morális kihívások elé, sok esetben a múltban játszódó események sajátos narratívája által a szocialista rendszer kritikája is megfogalmazódott bennük.
Színházi rendezőként a Kádár-korszak egyik legizgalmasabb kezdeményezésének számító 25. Színházban debütált 1970-ben, ahol saját filmjének, a Fényes szeleknek színpadi adaptációját rendezte meg.
Jancsó Miklós a rendszerváltozást követően is meghatározó filmrendező maradt. A '90 utáni alkotásaival együtt felnövő generációk ezekben a filmjeiben nemcsak jelen korunk problémáival és kérdéseivel találkozhattak, hanem a sajátos Jancsó-világot elénk táró elmaradhatatlan színész-párost, Kapát (Mucsi Zoltán) és Pepét (Scherer Péter) is megismerhették.
A nemzetközi filmvilágban is elismert Jancsó Miklós díjait és kitüntetéseit szinte lehetetlen felsorolni. Hogy a fentieken kívül csak a legfontosabbakat említsük: Cannes-ban és Velencében életműdíjat kapott, Montreálban a Kék Duna keringővel, Velencében a Szörnyek évadjával nyerte el a legjobb rendezés díját, Kíváló művész, Budapest díszpolgára, a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjének birtokosa, Prima Primissima és Hazám díjas, a Magyar Mozgókép Mestere.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században](/ih0Ax/label/.cut-640x400/771.jpg)
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély 16:05
- Szólókarrierjével is komoly sikereket ért el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa 15:05
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből 09:50
- A sikerek dacára ki nem állhatta Sherlock Holmes karakterét Arthur Conan Doyle 09:05
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap