Méhészből lett profi hegymászó a Mount Everest első meghódítója

Felfoghatatlan siker – Edmund Hillary és Tendzing Norgaj visszatérése a Mount Everest csúcsáról (kép forrása: Wikipédia/ Jamling Tenzing Norgay/ http://www.tenzing-norgay-trekking.de/ CC BY-SA 3.0)

A „gazfickót” egy brit mérnökről és geodétáról, Sir George Everestről nevezték el, aki India első feltérképezéséből is kivette a részét.

Névadókhoz méltóan a britek voltak az elsők, akik megpróbálkoztak a világ legmagasabb csúcsának a meghódításával. Bár az 1922-es expedíció sikertelenül végződött, George Finch-nek sikerült egészen 8320 méter magasra felmásznia.

A két évvel későbbi csúcstámadás már emberéleteket követelt: két legendás hegymászó George Mallory és Andrew Irvine rejtélyes körülmények között, 8450 méteres magasságban eltűnt. Tulajdonképpen még ma is vita tárgya, hogy vajon feljutottak-e a világ tetejére vagy sem.

Mallory és a Mount Everest halálos „csúcstalálkozója” idején az új-zélandi Edmund Hillary még csak öt éves volt. Hillary vonzalma a hegymászáshoz 16 éves korában kezdődött egy, a Mount Ruapehu vulkánhoz indított kirándulásnak köszönhetően.

A csúcs meghódítói (kép forrása: Wikipédia/ Dirk Pons/ CC BY-SA 3.0)

Miközben méhészként kereste a kenyerét, az ambiciózus fiatalemberből lassan profi hegymászó lett, aki élete nagy lehetőséget 1953-ban kapta meg, amikor beválogatták az 1953-as brit Mount Everest expedíció tagjai közé.

Az 1953-as expedíció már a kilencedik próbálkozás volt a sorban, amelynek célja a világ legmagasabb pontjának meghódítása volt. Az oxigénpalackokkal felszerelt csapat április és május folyamán fokozatosan, táborról-táborra haladt a csúcs felé.

Az első csúcstámadás Tom Bourdillon és Charles Evans nevéhez fűződik, akik május 26-án indították el akciójukat. A hegymászók 100 méterre voltak a csúcstól, de légzőkészülékük, amely az éltető oxigént pumpálta szervezetükbe, csődöt mondott, így a kimerült alpinistáknak vissza kellett fordulniuk.

A „második hullámban” Tendzing Norgaj nepáli serpa és Edmund Hillary – aki két órával a nagy menetelés előtt még a csonttá fagyott bakancsát melegítette – sikerrel járt, és május 29-én, 11 óra 30 perckor felért a világ tetejére, a 8848 méter magas csúcsra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe