A vörösterror 133 napja

Megtalálták a világ legrégebbi kőkarperecét

2015. május 12. 11:46

A kutatók úgy vélik, a szépen kidolgozott, polírozott zöld kőzetből készült tárgy egy társadalomban fontos szerepet betöltő asszony vagy gyermek karját díszítette, és csak különleges alkalmakkor viselték. 

A világ legrégebbi karperece

A karperecet 2008-ban fedezték fel Szibériában, az Altáj-hegységben található híres Gyenyiszova-barlangban. A részletes elemzés során bebizonyosodott, hogy igaz lehet a kutatók feltételezése, miszerint a tárgy akár 40 ezer éves is lehet. A karperecet a szakértők szerint a modern ember egyik kihalt őse, a gyenyiszovai ember készítette, a korábban feltételezettnél jóval fejlettebb technikával.

"A karperec lenyűgöző: szikrázó napsütésben visszatükrözi a Nap sugarait, éjszaka a tűzfénynél pedig mélyzölden ragyog" - mondta Anatolij Gyerevjanko, a Novoszibirszki Régészeti és Néprajzi Intézet igazgatója, az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának tagja. "Nem valószínű, hogy az ékszer mindennapos használatban volt. Úgy vélem, ezt a gyönyörű és törékeny karperecet csak kivételes alkalmakkor viselték" - tette hozzá a kutató. A régészek a kloritből készült tárgyat ugyanabban a rétegben találták meg, mint a gyenyiszovai emberféle néhány képviselőjének maradványait, ezért feltételezik, hogy hozzájuk tartozott.

Így nézhetett ki a kőkarperec

A felfedezést az teszi igazán különlegessé, hogy a tárgy elkészítésekor használt technika jóval későbbi földtörténeti időszakokra, többek között a neolitikumra volt jellemző. Egyelőre nem világos, hogy a gyenyiszovai ember hogy volt képes ilyen fejlett eljárást alkalmazni. A kutatók a 2,7 cm széles és 0,9 cm vastag, feltehetően 7 cm-es átmérőjű karperec két darabját találták meg. Az egyiken egy 0,8 cm átmérőjű fúrt lyuk található. A régészek a tárgyak tanulmányozás során megállapították, hogy a lyukat magas forgási sebességgel, minimális kilengéssel fúrhatták valamilyen állvány igénybevételével, vagyis olyan technológiával, amelyet manapság is gyakran alkalmaznak.

Fúrásnyomok a világ legrégebbi kőkarperecén

"Az ősi mester olyan technikákban volt jártas - mint az állványos fúrás, a reszelés, bőrrel történő csiszolás és polírozás -, amelyek korábban nem tekintettek a paleolitikumra jellemzőnek" - mondta Gyerevjanko. A barlang környékén ráadásul nem található klorit, vagyis legalább 200 kilométeres távolságból hozhatták, ez pedig az anyag korabeli magas értékét mutatja. Mivel a lyukhoz közel egy súrlódásnyom is található, a szakértők feltételezik, hogy a karperecet valamilyen kiegészítővel, valószínűleg egy bőrszíjjal díszítették. A súrlódási nyom irányából kiderült, hogy a tárgyat jobb kézen viselték.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!