Megszentelt húsvéti ételünk

Lejegyzője, „szerető atyámfiai, jó húgaim” megszólítással kedveskedett olvasóinak, minden bizonnyal az apácáknak, talán a vele egy rendbe tartozóknak.

A nyelvemlékről ugyanis azt tartják, hogy a Nyulak szigetén (a mai Margit-sziget) álló egykori kolostor domonkos nővéreinek, nővéreinél készült (készítésének ideje nem ismert, a kézirat másik változata a ferences eredetű 1514-es Lobkowitz-kódexben maradt fenn, valószínűleg mindkettő ugyanannak az ősszövegnek a másolata), de most hozzánk szól, minket ejt gondolkodóba. 

Koronakoszorú

Nagyszombat rigófüttyös délelőttje, mindjárt itt a feltámadás, véget ér a nehezen, de alázattal viselt böjt, a kemence körül a sülő kalács illata. A kalácsért kalimpálva esdeklő egérkék nyilván megmosolyogtatták a nővéreket, de komolyra fordul a dolog, hiszen minden jelképez valamit:

„Az sajt és az tej példázzák Krisztusnak szentséges testét szent lélöknek cselekedetiből Szűz Máriának mellében [Mai értelemben vett sajt mifelénk ekkor még nem létezett: ez valójában túró.] […] Az tikmonynak az fejérén értetik az ű fejérségű lelke, ki eredendő bűntől igen távol lőn. Az tikmonynak az székén [sárgáján] értetik az ű istensége: mert miként a tikmonyszékben vagyon élete az tikfiúnak [kiscsirkének], ezenképpen Krisztusnak istensége mindenöket elevenít. Az szép tiszta tésztán, kire az sajtot rakják és az tikmonyat és az tejet, értetik az három személyben az fiúnak szömélye, mely szömélyben az isteni természet az emberi természettel eggyesüle. […] Az tésztából csinált koszorún, kivel az húsvéti kenyért megkörnyékezik, értetik az mimódon az atyja, anyja, az mostohája és az ű házanépe űtet megkoszorúzta volt. Az ű Atyja megkoronázta űtet az ű istensége szerént, dicsőségnek koronájával […] Koszorút csinála neki az ű anyja is, szegénységből és sok nyavalyaszenvedésbül […] Megkoszorúzá űtet az ű mostohája is, az vala az zsidóság, kik tövissel koronázván feszítették meg űtet. Koszorút csinál neki az ű házanépe is, ezek az mennyországbeliek, kik látják űtet dicsőülvén, igazságnak koszorújával eljönnie ez világot megítélni.

Az megsütésen értetik az körösztfának kemencéjén ű testének megszáradása isteni nagy szerelemnek nagy tüzétűl. A megáldáson értetik az űtet megáldás. Megáldaték Szent Atyjától, mikor azt szólja vala neki: Ez az én szerelmetös Fiam. Megáldaték Erzséböt asszonytul is, ki azt mondja vala anyjának: Áldott te méhednek gyümölcse. Áldaték az néptül is, kik ezt üvöltik vala: Áldott, ki jött Úrnak nevében. […]”

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tavaszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?