2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Mégsem meztelenül temethették el a londoni pestis áldozatait

2015. augusztus 12. 17:16

Egy londoni pestistemető feltárása során kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben a nagy londoni pestis nem minden áldozatát meztelenül temették el. Sokakat koporsókban, a keresztény szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban helyeztek örök nyugalomra.

A temetőből előkerült csontvázak

A kutatók egy, a londoni Liverpool Street állomás közelében épülő új állomás megépítése előtt végzett régészeti feltárás során több mint négyezer csontvázat ástak ki a közeli elmegyógyintézetről elnevezett Bethlem temetőből. Az ásatást vezető Jay Carver elmondta, hogy a legtöbb pestistemetővel ellentétben itt annak ellenére koporsóban temették el a halottakat, ha ez a helyhiány miatt komoly nehézségekbe ütközött. „Úgy tűnik, hogy a válság ezen időszakában az emberek jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a halottaiknak tisztességes keresztény temetést rendezzenek” – tette hozzá a kutató.

Mike Henderson, a londoni Régészeti Múzeum csontszakértője elmondta, hogy számos, a feltételezések szerint a pestis áldozatait tömörítő, mintegy kétméteres rétegből származó csontvázat ástak ki annak érdekében, hogy laboratóriumi vizsgálatoknak vessék alá őket. A tudósok a korábbi pestisjárványok áldozatainak maradványaiból szerzett DNS-mintákkal összevetve igyekeznek megállapítani, hogy a Bethlem temetőben talált áldozatok a vírus ugyanazon törzsétől betegedtek-e meg.

A kutatások során feltárt bizonyítékok ellentmondanak az 1665-ös pestis idején keletkezett szemtanúi beszámolóknak. A járványról tudósító egyik legismertebb mű a világhírű író, Daniel Defoe tollából származik. Mivel a Robinson Crusoe szerzője csak ötéves volt a tragédia idején, rokonai, elsősorban nagybátyja visszaemlékezésére alapozva alkotta meg A londoni pestis című könyvét. „A kocsin tizenhat-tizenhét hulla volt, egyesek vászonlepedőbe, mások pokrócba burkolva, akadtak azonban olyanok is, amelyek csaknem pőrén hevertek, vagy annyira lazán feküdt rajtuk a takaró, hogy amikor a kocsit megdöntötték, lehullott róluk, és így teljesen mezítelenül zuhantak be a többiek közé” –  olvasható a műben. Nem ez volt azonban az egyetlen feljegyzés, amelyben hasonlóról számoltak be a pestis kapcsán. 1665. augusztus 6-i naplóbejegyzésében Samuel Pepys például lejegyezte, hogy véletlenül meglátta egy pestisben elhunyt ember hulláját, akit koporsó nélkül szállítottak éppen a temetőbe.

A pestis az 1348-as járvány óta nem végzett akkora pusztítást Angliában, mint 1665-ben. Amint azt az egyházközségek által hetente vezetett halálozási jegyzékekben feljegyezték, 1665 forró nyarán a pestisben elhunytak száma folyamatosan és feltartóztathatatlanul növekedett. A jegyzékeket, amelyet a király és London polgármestere minden csütörtökön reggel nyolc óráig megkapott, darabonként egy pennyért árulták, az egész éves „előfizetésért” pedig négy schillinget kellett kicsengetni. Augusztusban mintegy kétezren, szeptemberben pedig már körülbelül hétezren haltak meg hetente. Hivatalosan 68 596-an vesztették a pestis pusztítása következtében életüket, vagyis London lakosságának mintegy 15 százaléka, a halottak száma valójában azonban 100 ezer felett lehetett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár