Mágnesként vonzotta a középkori Anglia a migránsokat

Körülbelül 65 ezer ember telepedett le bő kétszáz év alatt, az 1330 és 1550 közötti időszakban Angliában - állapította meg a Yorki és a Sheffieldi Egyetem részvételével folyó England's Immigrants kutatása, amely a Brit-szigetekről és a kontinentális Európából érkező bevándorlók neveit és foglalkozásait összesítette.

Mark Ormrod projektvezető a BBC-nek arról beszélt, hogy a migránsok döntő hányada az Európa népességét megtizedelő pestis nyomán fellépő óriási munkaerőhiány miatt választotta új hazájának a ködös Albiont. "Ne feledjük, hogy a fekete halált követő száz évben - vagy még annál is több ideig - Anglia népességszáma nagyon alacsony maradt, s nagyon sok betöltetlen állás volt. Az emberek Északnyugat-Európából, sőt még annál távolabbi helyekről is érkeztek Angliába, hogy munkát találjanak. Az ország szinte mágnesként vonzotta a bevándorlókat ebben az időben, mivel a körülmények és a bérszínvonal sokkal kedvezőbb volt, mint az anyaországban" - fejtette ki Ormrod.

A járvány - amelyet az általánosan elfogadott, bár egyes szakértők által vitatott tudományos nézet szerint a Yersinia pestis baktérium Ázsiából szétterjedt egyik törzse okozott - 1347-ben zúdult rá a teljesen felkészületlen, háborúktól és éhínségtől gyötört Európára, három év alatt kiirtva a földrész lakosságának legalább az egyharmadát, de nagyobb valószínűséggel inkább a felét.

Az egyetemes európai történelem legnagyobb természeti katasztrófájaként számon tartott kór 1348 szeptemberében érte el az akkor nem egészen százezer lakosú Londont, és becslések szerint 40 ezer halottat hagyott maga után. A pestis a következő évben Kelet-Anglián söpört véget, majd 1349 tavaszára Walesben és Anglia középső részén tombolt, míg Skóciát 1350-ben érte el.

Az England's Immigrants legújabb, bárki által böngészhető adatbázisában összesen 14500 személy - többek között skótok, írek, portugálok, svédek, görögök, izlandiak - neve szerepel az 1440. évre vonatkozóan, amely időszakban hozzávetőlegesen 2 millió volt Anglia népessége. A listán nagyon sok Flandriából (ma Belgium) érkező takács és ötvös, illetve olyan szolga szerepel, akiket a százéves háború végén az akkor még angol megszállás alatt levő franciaországi területekről vittek haza magukkal a szigetországba arisztokrata uraik.

Az újonnan érkezettek közül sokan ekkor a származásukra vagy a foglalkozásukra utaló vezetéknevet kaptak, ezzel magyarázható, hogy az adatbázis leggyakrabban előforduló neve a John Frenchman (Francia János) lett. "Számos ember, így a Bakerek, a Brewerek, a Smith-ek és a Cooperek is olyan bevándorlókra vezetheti vissza családfáját, akik a középkor ezen időszakában érkeztek, s kaptak új vezetéknevet" - magyarázta a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe