Megnyitották Enver Hodzsa atombunkerét

A beszámolók szerint a bunker 1972 és 1978 között épült, Tiranától mintegy három kilométerre keletre egy hegy gyomrában. A 2680 négyzetméteren fekvő biztonsági építmény alkalmas lett volna arra, hogy egy esetleges atomtámadás esetén a teljes albán kormánynak és parlamentnek fedezéket nyújtson.

Az atombunker létezéséről eddig nem voltak nyilvános információk, 29 évvel Hodzsa 1985-ös halála után azonban történelmi kiállítást nyitottak benne. Az ötemeletes bunkerben 400 személyes mozi, 106 szoba, több konferenciaterem és játékterem is található. Hodzsa hálószobája és dolgozószobája eredeti állapotában tekinthető meg.

Egyes információk szerint Tirana közelében több kisebb bunkert is kialakítottak, ahová Hodzsa és családja elvonulhatott volna, ha a hidegháborús helyzet elfajul, és atomtámadások történnek. Az ország területén összesen 700 ezer bunker épült Hodzsa vezetése idején.

A szombati megnyitó ünnepségen Edi Rama albán kormányfő úgy fogalmazott: "Megnyitottuk kollektív emlékezetünk ajtaját". A tervek szerint a közeljövőben több másik bunkert is látogathatóvá tesznek.

Enver Hodzsa 1985-ös haláláig izolacionista politikát folytatott, a kommunista vezető megszállottan rettegett egy esetleges nyugati támadástól.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók