Meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét
2024. július 29. 11:20 MTI
Régészeti módszerekkel meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét – nyilatkozta vasárnap Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
Korábban
„A projekt keretében fémdetektoros non-destruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét, hogy hol álltak a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben. Nagyon sok új információnk van a csatáról, és tárgyakat is találtunk, amelyek láthatóak lesznek a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum jövendőbeli szárnyának új tárlatában” – idézte az Agerpres Ötvös Koppány Bulcsút.
A szakember elmondása szerint mintegy 400 ágyúgolyót találtak, valamint egyéb magyar és orosz hadi felszerelést.
A ballisztikai számítások eredményeként sikerült azonosítani a csata fő helyszínét.
A honvédgyalogság harca az orosz lovasság ellen
„Világosabbá vált Bem merész hadművelete, amivel oldalba támadta és megzavarta a jól felszerelt, háromszoros számbeli fölényben levő orosz sereget. Valós vonatkoztatási pontok segítségével sikerült rekonstruálni a csata menetét, s tisztázni olyan történéseket, melyeket korábban csak egymásnak ellentmondó visszemlékezésekből ismertünk” – mondta a marosvásárhelyi múzeum igazgatója.
A fehéregyházi csatatér feltárására 2018 és 2019 során, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a Román Hadtörténeti Múzeum közös projektje keretében került sor.
A feltárás közvetlen célja annak a területnek a régészeti tehermentesítése volt, amelyen a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum új szárnya fog felépülni.
Petőfi Sándor halála (Hegedűs László festménye, 1855k.)
A Bem József, illetve Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornokok csapatai között zajló segesvári csatában tűnt el Petőfi Sándor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Váratlan események sorának köszönhetően került a trónra II. Erzsébet tegnap
- Egy ifjú által kilőtt nyílvessző okozta Oroszlánszívű Richárd vesztét tegnap
- Mindent elkövettek az életben maradás érdekében az ostromgyűrűbe zárt Leningrád lakosai tegnap
- Hétévesen lépett először színpadra Blaha Lujza, a „nemzet csalogánya” tegnap
- Szinte egyáltalán nem ismerte az édesanyját a fiatal Marie Antoinette tegnap
- Harc nélkül szerezte meg New Yorkot a hollandoktól Anglia tegnap
- Egy kagylóra hasonlított a függetlenségi háború alatt épített első harci tengeralattjáró 2024.09.07.
- Több mint fél ezer rendházat számolt fel a Rákosi-rendszer 2024.09.07.