Meghalt Biszku Béla

Az egykori politikus az Index értesülései szerint a Mazsihisz Szeretetkórházában hunyt el. Biszku Béla 1921-ben született Márokpapiban (Szabolcs-Szatmár Bereg megye). Apja földműves volt. 1937-ben lakatosinasnak szegődött a Magyar Felvonó- és Gépgyárba, 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1944-ben felvették a kommunista pártba. 1944-1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán.

1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára lett, majd a forradalom után a belügyeket, így az állambiztonság vezetését is ő kapta meg. 1957. augusztus 26-án Moszkvában tárgyalt a Nagy Imre-per előkészítéséről. 1958-tól 1971-ig, majd 1975 és 1985 között országgyűlési képviselő volt. 1961-től Kádár helyettese lett. 1972 őszén - szovjet támogatást élvezve - Komócsin Zoltánnal és híveivel szövetségben konzervatív, reformellenes politikai fordulatot akart végrehajtani, megpróbálták Kádár Jánost is megbuktatni. A KB 1978. áprilisi plénumán felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták.1989 óta visszavonulva élt.

Az ügyészség Biszku Béla ellen a rendszerváltás után 23 évvel, 2013 októberében emelt vádat, amelynek lényege, hogy a vádlott a forradalom leverése után részt vett a sortüzeket végrehajtó karhatalom megszervezésében és irányításában. A törvényszék 2014 májusában első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszkut. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban azonban megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított, megszabva a bizonyítás további irányait. Biszkut 2015. december 17-én bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.

Felmentette ugyanakkor a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben a felbujtóként, aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett vádja alól.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség is fellebbezést jelentett be.

A Kúria idén februárban kimondta, hogy törvénysértő a Fővárosi Ítélőtábla tavaly nyári, új elsőfokú eljárásra utasító döntése. Ezzel a vádlott bűnösségéről azonban nem született döntés, a folyamatban lévő eljárás menetét a Kúria határozata nem befolyásolta. A persorozat az egykori halálával jogerős ítélet nélkül végződött.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése