2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei

2024. augusztus 13. 14:20 Forisek Péter

Ellenség a kapuknál

Abban az időben II. Hierón volt Szürakuszai zsarnoka, aki uralkodása kezdetén egyértelműen a rómaiak pártján állt az évszázados ellenséggel, a karthágóiakkal szemben. Az i. e. 241-ben befejeződött első pun háború látszólag kedvező véget ért a görögök számára.

A pun hadsereg feladta a szigetet, nem sokkal később pedig Szardínia és Korzika szigetét is, a tengerek feletti ellenőrzést a római hadiflotta vette át.

A görög gyarmatvárosok megtarthatták államformájukat és törvényeiket, de a rómaiak egy kormányzót neveztek ki föléjük, aki korlátozta önállóságukat. Bár Hierónnak megfelelt, a város polgárainak nem tetszett ez a helyzet.

Miután Hannibál i. e. 216-ban Cannaenál hatalmas győzelmet aratott a rómaiak felett, úgy vélték, hogy az addig mindig győztes birodalom megroppant, ezért fellázadtak, és nyíltan a pun hadvezér oldalára álltak.

A második pun háborúban ezzel egy újabb hadszíntér nyílt meg Szicíliában, Hispánia és Itália mellett, ahová a rómaiak azonnal sereget küldtek, hiszen a sziget stratégiai fontosságú volt már akkor is a földközi-tengeri hajózásban, és elvesztésével a Karthágó városában állomásozó pun hadiflotta átvette volna az uralmat, ezzel pedig utánpótlást szállíthatott volna a Dél-Itáliában háborúzó Hannibálnak.

Claudius Marcellus consul i. e. 214-ben érkezett a szigetre, hogy leverje a görög felkelést, egy légióval, vagyis közel 6 ezer katonával és hatvan darab öt evezősoros gályával (ezeken 70–120 katona teljesített szolgálatot, ami újabb 5–7 ezer harcost jelentett, illetve kb. 25 000 evezőst).

A hatalmas túlerő miatt a görögök a városaikba zárkóztak. Marcellus előbb Szürakuszai egyik szövetségesét, Leontinoit foglalta el, lakóinak megkegyelmezett, de a várost védő római dezertőröket kivégeztette, majd a szárazföld és a tenger felől ostromgyűrűbe zárták Szürakuszait.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A kegyetlen, gyanakvó és bosszúálló zsarnok, I. Dionüszosz Szürakuszait a görög világ leghatalmasabb városává tetteArkhimédész fiatal éveinek jelentős részét töltötte az alexandriai könyvtárbanOlykor a Szürakuszai falait támadó hajók feldöntésére használt szerkezettel az ostromlók soraiból egy-egy katonát is az égbe repítettekHabár a parancs úgy szólt, hogy a zseniális görög tudóst élve kell elfogni, egy római katona az ostrom során meggyilkolta a legenda szerint nem túl tisztelettudóan beszélő ArkhimédésztA legendák szerint tükrök vagy valamiféle lencsék segítségével gyújtották fel a védők a rómaiak hajóit

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár