Másfél évszázad minden hazai statisztikai adata közkinccsé válik – digitálisan!

Kálmán Rita, a KSH Könyvtár főigazgatója, dr. Kincses Áron, a KSH elnöke és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója. (Fotó: OSZK)

A KSH a magyar közigazgatás egyik nagy hagyományokkal rendelkező intézménye, amelyet 1867-
ben hozott létre Keleti Károly.

Küldetése a tényeken alapuló döntéshozatal, a tudományos kutatás és a társadalom szereplői közötti párbeszéd támogatása hiteles és megbízható adatokkal, elemzésekkel.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény értelmében a gazdaságra, társadalomra, népességre és környezetre vonatkozó hivatalos statisztikai adatok mellett azok értelmezését támogató információkat, elemzéseket, gyorsjelentéseket, módszertani leírásokat, grafikonokat, térképeket tesz közzé, s az így nyert tudást megosztja a felhasználókkal.

A KSH Könyvtár feladata országos szakkönyvtárként a hazai statisztikatudomány szakirodalmi
információs bázisának folyamatos fejlesztése, a statisztikával kapcsolatos tudományos és gyakorlati információs igények naprakész kielégítése, statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások végzése és tudományos igényű kiadványok készítése a hazai statisztikai tudomány és gyakorlat fejlődésének elősegítése érdekében.

Az OSZK kultúrstratégiai intézményként a magyar írott kulturális örökség gyűjtője, őrzője és közreadója, Közép-Európa legnagyobb digitalizáló központjának működtetője, ahol havonta több mint egymillió oldalnyi dokumentumot dolgoznak fel.

A KSH Fényes Elek-termében dr. Kincses Áron, a KSH elnöke, Kálmán Rita, a KSH Könyvtár főigazgatója és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója írta alá a megállapodást.

Dr. Kincses Áron az ünnepélyes eseményen kiemelte, hogy „a KSH Magyarország legnagyobb adatvagyon-kezelője, a háromoldalú együttműködési megállapodás létrejötte egy újabb mérföldkő a digitalizációs fejlődés útján.”

Kálmán Rita elmondta, hogy „a KSH az elmúlt másfél évszázadban több mint tizenháromezer kiadványt publikált, amelyek összterjedelme messze meghaladja az egymillió oldalt”.

Rózsa Dávid az elhangzottakhoz csatlakozva hangsúlyozta, hogy „a digitalizáció nemzeti identitásunk megőrzése, a tudásalapú társadalom fejlődése és az ország versenyképességének növelése szempontjából is kulcsfontosságú terület, a mostani projekt pedig szép példája a kiemelt jelentőségű közintézmények együttműködésének”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe