Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek

Sohasem tagadta meg gyökereit

Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba.

1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián-templom káplánja volt, egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat.

A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érsek-metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.

Aktívan részt vett az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat munkájában, amelynek eredményeként a katolikus egyházban a tekintélyelv helyett a szolgálat, az igehirdetés került előtérbe.

1978-ban, a „három pápa évében", amikor a VI. Pált követő I. János Pál 33 nap után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen Karol Wojtyłát választották meg a katolikus egyház fejének. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai és az első szláv, 58 életévével pedig 132 év óta a legfiatalabb pápa.

Még a merénylet elkövetőjének is járt bocsánat

Nevének a II. János Pált választotta, ezzel is jelezve, hogy folytatni kívánja elődje politikáját. Arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, a hivatalos egyházi tanításokhoz való visszatérésre bírja a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.

Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtás elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.

Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Ağca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, a Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.

1. Sohasem tagadta meg gyökereit
2. Gyorsított szentté avatás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
• Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
• Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
• Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
• Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
• Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc