Máig rejtély, ki követte el a reneszánsz Itália legbotrányosabb gyilkosságát
2022. június 24. 08:59 Múlt-kor
Utolérte a végzete
Mindazonáltal a firenzei büntetőbíróság egy rendkívül tekintélyes összeget tűzött ki vérdíjként a fejére, és a meggyilkolására irányuló szándék sem hiányzott. Néhány sikertelen kísérletet követően végül 1548. február 26-án két bérgyilkos teljesítette a megbízatást: Lorenzinót és egyik nagybátyját egy mise végén a San Polo templom kijáratáig követték, meglepetésszerűen elfogták és egy közeli híd felé vitték.
A két merénylő által elkövetett tőrszúrások halálosnak bizonyultak, és félórányi haláltusát követően Lorenzo az édesanyja karjaiban lehelte ki lelkét. Tizenegy évvel később az Alessandro herceg halála miatti bosszú beteljesedett. Már csak egy rejtély maradt: ki állt a tökéletesen végrehajtott gyilkosság mögött, ki állította a csapdát, és ki fegyverezte fel a két bérgyilkost?
Alessandro de’ Medici
Öt évszázadon keresztül a történetírásnak nem voltak kétségei afelől, hogy az egész műveletet Cosimo de’ Medici rendelte el, aki ígéretet tett, hogy megbosszulja elődje gyilkosát. A feltételezések szerint két emberét Velencébe küldte, akik a merénylet után visszatértek Firenzébe, hogy felvegyék a jutalmukat. Bár nem álltak rendelkezésre bizonyítékok, a történészek mindig is a „Mediciek bosszújáról” és „Cosimo bérgyilkosairól” beszéltek, megemlítve a herceg gyilkosságot elkövető embereinek nevét is.
A kulcsfigura a hírhedt Giovanni Francesco Lottini, a herceg kétes titkára lehetett, aki a kérdéses időszakban Velencében tartózkodott, és akit rögtön Cosimo „Longa manusaként” (hosszú kezeként) emlegettek a bosszú beteljesítése miatt. Újabb kutatások azonban kétségbe vonják ezt a teóriát, és egy eltérő igazságot mutatnak be a majdnem ötszáz éven keresztül fennállóval szemben.
A Firenzei Állami Levéltárban a „Medici Archive Project”, egy, a Mediciek hercegségének tanulmányozására létrejött amerikai intézet keretein belül végzett négy évig tartó kutatás alkalmával Dall'Agliónak lehetősége nyílt, hogy széleskörűen vizsgálja Lorenzino de’ Medici ellentmondásos alakját. A kutató részletesen tanulmányozta halálának titokzatos körülményeit, a Cosimo által az 1548-as merényletet szorosan megelőző időkben küldött és fogadott több száz levelet.
Különleges figyelmet szentelt a merénylet színhelyéül és a korban igazi kémbarlangként szolgáló Velencébe menesztett Medici-követekkel folytatott sűrű levelezésének. Számos üzenetet rejtjelezve írtak, ami a bennük foglalt információk nagyfokú titkosságát jelzi, és ezeket máig a firenzei levéltárban őrzik. A szakértő szerint a levelekből világosan látszott, hogy Cosimo velencei emberei nem tudtak a Lorenzino-ügyről, és egyikük sem vett részt a halálához vezető műveletekben.
Valószínű, hogy Giovan Francesco Lottini, akit mindig a könyörtelen merénylet megtervezőjeként tartottak számon, teljesen más okoknál fogva tartózkodott Velencében, és csak a véletlenek szerencsétlen sorozata hozta úgy, hogy ő vált a gyilkosság fő gyanúsítottjává.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.