Magyarországi pápalátogatások
2024. március 19. 18:05 Oláh P. Róbert – Sági György
Az első Péter-utód, aki Itália határait apostoli látogatás céljából átlépte, VI. Pál pápa (1963–1978) volt. Azt megelőzően is megesett, hogy Róma püspöke különféle okból, olykor akaratán kívül hosszabb-rövidebb időre elhagyta az Örök Várost, illetőleg az Egyházi Államot, de a lelkipásztori jellegű utak a XX. század második felében váltak gyakorlattá. A pápalátogatások története tehát viszonylag új keletű a katolikus egyház közel két évezredes históriájában.
Korábban
A Szentatya táborba száll
Az 1052 augusztusában Pozsony mellett létrejött pápalátogatást hosszas, elnyúló konfliktus előzte meg a Német-római Birodalom és a frissen, alig fél évszázada alapított Magyar Királyság között. Az alapkérdés Orseolo Péter (1038–1041, 1044–1046) uralkodása óta az volt, hogy szuverén tud-e maradni a Szent István alapította állam, vagy a császári hűbér kötelékébe kerül.
Ennek következményeként folyamatosan kiújuló német–magyar harcok jellemezték az 1040-es és 1050-es éveket, különösen III. Henrik (1046–1056) haláláig, aki 1052-ben azonban még Pozsonyt vonta körül seregével, és szándékában állt elfoglalni azt. IX. Leó (1048–1054), a középkor nagy utazó pápája hatévnyi pontifikátusa alatt alig töltött időt az Örök Városban.
A két hatalom közti békéért követek útján már korábban is aktívan ténykedő egyházfő III. Henrik pozsonyi táborába utazott, és rábeszélte a császárt, hogy hagyjon fel I. András magyar király (1046–1060) országának pusztításával.
Szép, de nehéz a magyar
Ezt követően több mint kilenc évszázadnak kellett eltelnie, hogy Krisztus földi helytartója ismét magyar földre lépjen. Több mint 40 évnyi egyházüldözés és kommunista-ateista diktatúra után került sor a lengyel nemzetiségű II. János Pál pápa (1978–2005) első magyarországi apostoli látogatására, amelynek gondolata már a rendszerváltást megelőzően felvetődött.
Az agonizáló Kádár-rendszer minden bizonnyal saját túlélését kívánta bizosítani és nemzetközi tekintélyét növelni azzal, hogy a püspöki kar mellett 1988-ban állami részről is meginvitálta a katolikus egyházfőt hazánkba. Mindezzel teljesült az előfeltétele a pápalátogatásnak, amit Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1988. augusztus 20-án jelentett be nyilvánosan a Szent István-bazilika előtt celebrált szentmisén, az Apostoli Szentszék pedig annak elfogadását 1989. július 26-án erősítette meg.
Ezzel Magyarország lett a lengyeleket követően a második ország a szocialista blokk államai közül, amely meghívta Róma püspökét. A pontos időpont kiválasztását a politikai változások befolyásolták és tolták a kilencvenes évek elejére.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
- Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
- Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
