Ma is rejtély, mi okozta a legendás minószi civilizáció pusztulását Kréta szigetén
2023. november 15. 14:19 Múlt-kor
Korábban
Esélyegyenlőség
Az avantgárd gazdaságirányítási módszereken, valamint a szeszélyes és újító megoldásokat alkalmazó építkezési technikákon túl a minósziak nagyon modern felfogásúak voltak. Knósszoszban és az egész szigeten a nők ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel bírtak, mint a férfiak, mind a házimunkák, mind az egyéb foglalkozások tekintetében.
A házasságban a feleség átörökíthette nevét és vagyonát gyermekeire, és még a szent barlangokban, hegyekben vagy a paloták termeiben zajló különféle vallási rítusok alkalmával is aktív szerepet tölthettek be. Nő volt továbbá a legnagyobb minószi istenség is: a Nagy Anya (Földanya).
Delfineket ábrázoló freskó az ún. királynéi fürdőből a knósszoszi palotában
A kígyók és termékenység istennőjét érzéki módon, a tipikus krétai viseletben ábrázolták: felkontyolt hajjal, gyöngysorokkal, hosszú, fodros szoknyával és nyitott mellényben, amely szabadon hagyta a melleket. Kezeiben, harcos tekintettel, két kígyót tartott, amelyeket a fejére helyezve egy, a termékenységet szimbolizáló galamb kísért.
„A krétai rítusokon erősen érződött az állat- és növényvilág befolyása” – állapítja meg Carinci. A szent állatok közül is a minósziak különösen tisztelték a természet teremtő erejének megtestesítőjét, a bikát. Ez az állat volt a főszereplője a knósszoszi palota központi udvarán zajló egyik epizódnak is: egy különös akrobatikus bikaviadalnak, amelyben egy fiatal férfinak kellett szembeszállnia egy megvadult bikával, puszta kézzel megállítania a szarvainál fogva és egy ugrással a hátán teremni.
A palota egy másik minószi szimbólum metszeteit is őrzi: a kétfejű fejszéét (görögül labrüsz, amelyből ered a labirintus szó, azaz a fejszék palotája), amely az isteni hatalmat jelképezte, és gyakran használták az áldozathozatalok alkalmával.
Ezen elemek közül egy sem hiányzik a Minótaurosz mítoszából, amelyet évszázadokkal később a görögök élénk fantáziája szült. A történetben szereplő labirintus, a félig ember, félig bika lakóhelye és börtöne éppen a knósszoszi palota szobáinak és folyosóinak kibogozhatatlan szövevényét juttatja eszünkbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap