Lengyel elnök: népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást
2015. szeptember 17. 17:58 MTI
Népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást, melynek célja az volt, hogy megsemmisítsék a lengyel nemzet elitjét, ennek következtében magát a nemzetet is - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő csütörtökön Varsóban, a mészárlás áldozatainak szánt Katyni múzeum ünnepi megnyitóján.
Korábban
A katyni áldozatok hozzátartozói, a lengyel politikai vezetők - köztük Ewa Kopacz kormányfő - részvételével megtartott megnyitót a Lengyelország Szovjetunió általi megtámadásának 76. évfordulójának napjára időzítették.
A varsói múzeumot a szovjet támadás után néhány hónappal elkövetett katinyi bűncselekmény áldozatainak emlékére létesítették. Az államfő elmondta: e múzeum feladata annak a történelmi emlékezetnek az ápolása, amelyet a lemészárolt lengyel foglyok családjai "két nemzedéken át, minden szenvedés ellenére" megőriztek, amikor a rendszerváltás előtti kommunista hatalom elhallgatta a bűntényt, meghamisította a történelmet. A varsói Citadellában megnyitott múzeum a világ első, a katyni mészárlás emlékének szánt múzeuma. A kegyeleti helynek is szánt intézmény tárlata bemutatja a katyni tömegsírokban feltárt tárgyakat, a bűntény történetét.
Az NKVD szovjet titkosszolgálat által a Szmolenszk melletti katinyi (Katyn) erdőben és más helyeken 1940 áprilisában kivégzett mintegy 22 ezer lengyel fogolyról Duda elmondta: meggyilkolásuk célja az volt, hogy a lengyel nemzet alapját képző elitet megsemmisítsék, kiirtva így a nemzet gyökereit. "E bűntényt népirtásnak kell nevezni" - tette hozzá.
A mészárlás áldozatait az NKVD főleg a Szmolenszk melletti Katynban, a Harkov melletti Pjatyihatkiban és a Kalinyin (ma Tver) melletti Mednojében végezte ki. A foglyokat oda konvojokban vitték, kezüket hátrakötözték, majd közvetlen közelről tarkón lőtték, és hatalmas tömegsírokban földelték el őket. A vérengzés áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, a Lengyel Emlékezet Intézete 21 768 áldozatot tart számon, köztük van a magyar Korompay Emánuel tartalékos százados, a varsói egyetem lektora is. Oroszország, bár 1990-ben beismerte, hogy a mészárlásért a Szovjetuniót terheli a felelősség, visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak minősítsék.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59