Szerelmes uralkodók

Lehetséges fejlemény az Olof Palme-gyilkosság ügyében: gyanúsítottá válhat egy szemtanú

2018. május 29. 09:58 Múlt-kor

A Svédország nemzetközi semlegességét megőrizni igyekvő, sokszor meglepő politikai állásfoglalásairól híres szociáldemokrata miniszterelnök, Olof Palme 1986. február 28-án lett gyilkosság áldozata. Az ügy máig megoldatlan, a nyomozást hivatalosan továbbra sem lehetséges lezárni – sem az elkövető, sem a gyilkos fegyver nem került elő. Az egyik elsőként a helyszínre érkező szemtanú, Stig Engström szerepének átértékelését szorgalmazza most Thomas Pettersson újságíró, aki 12 év nyomozás után jutott el következtetésére.

Olof Palme

1986. február 28-án este negyed 12 után néhány perccel Stockholm egyik központi utcáján, a Sveavägenen egy ismeretlen hátba lőtte Olof Palme miniszterelnököt, egy újabb lövéssel pedig könnyebben megsebesítette hátán feleségét, Lisbetet. A környéken fokozott volt a rendőri jelenlét a magas bűnözési ráta miatt, így rövid időn belül rendőr és mentő is érkezett a helyszínre, és több járókelő is igyekezett segíteni.

Több, mint 25 szemtanú jelentkezett a rendőrségnél, a tettesről azonban senki sem tudott kellően részletes leírást adni, mivel az arcát nem látták. 30 és 50 év közötti, 180 és 185 centiméter testmagasságú férfi lehetett, aki sötét dzsekit vagy kabátot viselt. Többen azt állították, hogy sántított, azonban ezek a tanúvallomások nem közvetlenül az eset után, hanem az egyetlen (később felmentett) gyanúsított letartóztatása után születtek, így az befolyásolhatta őket. Abban azonban egyetértettek a szemtanúk, hogy merre menekült az illető. A rendőrség a gyilkosságot követően több, mint 10 000 embert hallgatott ki, és az évtizedek során 134 ember állította magáról, hogy ő a tettes.

Olof Palme 1969-től haláláig vezette a Szociáldemokrata Pártot, és kétszer szolgált Svédország miniszterelnökeként – 1969-től 1976-ig a királyi tanácsi rendszerben, majd 1982-től haláláig az új kabinetrendszerben. Svédország el nem köteleződésének híve volt a nemzetközi politikában – a kubai forradalom után az első nyugati kormányfő volt, aki az országba látogatott, de kritikusa volt mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió politikájának.

A tettes keresése

A fő nyom, amelyet a rendőrség követni tudott, a helyszínen talált két lövedék volt, amelyekből megállapították, hogy egy .357 Magnum kaliberű fegyvert használt az elkövető. Mivel a lőszertípus többnyire forgópisztolyokban használatos, amelyek nem vetik ki automatikusan az ellőtt hüvelyeket, utóbbiakat nem találták meg. A svéd rendőrség a nyomozás során így országszerte több mint 500 fegyvert vizsgált meg, és különösen a jogszerű tulajdonosaiktól a gyilkosságot megelőzően ellopott ilyen kaliberű fegyvereket igyekeztek felkutatni. Tíz lehetséges fegyverre szűkült a kör, amelyek közül nyolc nem felelt meg a lövedékeken a fegyvercső által hagyott nyomoknak, egyet vizsgálatra nem alkalmas, súlyosan korrodált (de sorszám alapján még azonosítható) állapotban találtak meg egy tóban 2006-ban, egy pedig egyáltalán nem került elő.

Az egyetlen komoly gyanúsítottat a gyilkosság után csaknem három évvel, 1988 decemberében tartóztatták le. Christer Pettersson helyi bűnöző volt, rendszeres droghasználó és alkoholista, aki korábban ült már börtönben emberölésért. Őt Lisbet Palme választotta ki egy rendőrségi szembesítés során, első fokon vádat is emeltek ellene, azonban sikeresen fellebbezett. Pettersson fellebbezése három fő okból volt sikeres: sem a gyilkos fegyver nem került elő, alátámasztható indítéka sem volt a gyilkosság elkövetésére, továbbá Lisbet Palme vallomásának megbízhatóságát kételyek övezték a rendőrség által a szembesítés során elkövetett „rendkívül súlyos hibák” miatt. Pettersson 2004-ben, egy epilepsziás roham során szenvedett fejsérülés következtében meghalt.

Elméletek sokasága

Olof Palme markáns állásfoglalásaival és kormánya lavírozó, sokszor ellentmondásos külpolitikájával csodálók és támogatók mellett igen sok ellenségre is szert tett, így az évtizedek során a megölésében érdekelt felek szinte végeláthatatlan sokasága merült fel, az apartheid rendszer miatt Palme által rendszeresen ostorozott Dél-Afrikától a titói Jugoszlávia titkosszolgálatain át a török állam ellen harcoló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű gerillaszervezetig.

Thomas Pettersson újságíró nemrég a svéd médiában közölt kutatási eredményeivel azt az elméletet igyekszik alátámasztani, hogy az ügyben korábban „Skandia-férfinak” elnevezett, szemtanúként kezelt személy, Stig Engström volt a tettes. Engström a gyilkosság napján a közeli Skandia nevű épületben dolgozott késő estig, csupán két perccel a lövések eldördülése előtt hagyta el munkahelyét. Eredetileg szóba került gyanúsítottként, azonban ezt a nyomozók végül elvetették. Később Christer Pettersson tárgyalásán is tanúskodott. Elmondta, épp a járdán sétált, amikor meglátta, hogy valaki a hátán fekszik a földön. „Láttam, hogy vér is van. Haboztam, menjek-e tovább a metrómegálló felé, vagy megálljak.”

Thomas Petterson kutatásai szerint Engströmnek lehetett hozzáférése .357 Magnum kaliberű revolverhez, mivel egy közeli ismerőse, aki az amerikai és a svéd hadsereg kötelékében is szolgált, fegyvereket gyűjtött, és az amerikai magnum kaliberű fegyverek is érdekelték. Mindemellett Engström a jobboldali Mérsékelt Párt tagjaként Palme-ellenes körökben mozgott, és maga is tapasztalt sportlövő volt egy, a svéd hadsereghez közel álló lövészklubban.

Thomas Pettersson elméletének ellentmond Engström volt felesége, aki azt azonban elismeri, hogy a tavalyi évben két alkalommal ismét felkeresték őt a nyomozók a férjével és a Palme-gyilkossággal kapcsolatban. A feleség szerint volt férje alacsony önbizalmát ellensúlyozandó igyekezett a gyilkosság és a tárgyalás idején a „sztártanúvá” válni és országos ismertséget szerezni, azonban gyilkosságra nem lett volna képes. „Kizárt dolog” – mondta Thomas Pettersson kutatási eredményeire. „Nem az a fajta ember volt, az biztos. Túlságosan gyáva volt. Egy légynek sem tudott volna ártani.” Engström nem sokkal válásukat követően, 2000-ben öngyilkos lett.

A szakértők nincsenek elragadtatva

A Palme-gyilkosság rejtélye továbbra is foglalkoztatja Svédországot, ahol korábban szinte ismeretlen volt a politikai erőszak – III. Gusztáv király 1792-es meggyilkolása óta nem történt ilyen eset. Politikai és jogi szakértők azonban óva intenek a messzemenő következtetések levonásától. „Hidegen hagy” – mondta Leif Silbersky ügyvéd. „Könnyű mutogatni egy halott emberre, aki nem tudja megvédeni magát.” „Nagyon óvatosnak kell lenni. Igencsak megszoktuk már a különféle tippeket” – tette hozzá Sven-Erik Alhem volt legfőbb ügyész. Stefan Löfven svéd miniszterelnök a televíziónak azt nyilatkozta: „Ez egy nyílt seb a svéd társadalom testén. Rendkívül fontos, hogy ez megoldódjon.” A svéd rendőrség részéről korábban az a nyilatkozat jutott el a médiához, hogy új nyomokat vizsgálnak az ügyben, és „a közeljövőben” megoldásra fognak jutni.

2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Stig EngströmChrister PetterssonStig Engström interjút adOlof és Lisbet PalmeA Smith & Wesson Model 28 egy példánya, ilyen volt az úgynevezett "Mockfjärd-revolver" is

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!