Lefejezve, koponyájukkal a térdük mellett találtak rá a 2500 éve élt szibériaiakra

A paziriki kultúrához tartozó temetkezési helyszínen a régészek két csontvázat találtak: egy felnőttét, valamint egy gyermekét vagy tinédzserét, nemük megállapításához azonban további vizsgálatokra lesz szükség.  A halottakat szőrmeruházatban temették el, feltehetően azért, hogy így védjék meg őket az Altaj térségének hideg időjárásától, amely a helyiek szerint feltehetően a túlvilágon is megnehezítette volna társaik életét. A kutatók két kis bronztükröt, valamint kerámiaedények darabjait is felfedezték a 2500 éves sírban, amelyet több száz évvel ezelőtt részben kifosztottak.

A Taldur II nevű, paziriki kultúrához tartozó temetőben megtalált sírhely több érdekfeszítő kihívás elé állította a tudósokat – olvasható a Siberian Times cikkében. A fej nélküli temetkezések jellemzőek voltak erre a kultúrára, a szóban forgó temetkezés azonban különbözik minden korábbitól, amely összefüggésbe hozható a kultúrával. Az ásatást vezető Nyikita Konsztantyinov szerint a fej nélküli temetkezések a háborúskodás miatt voltak különösen gyakoriak. Bevett gyakorlatnak számított, hogy a megölt ellenség fejéből kupát faragtak, amelyből aztán ettek is. Ez esetben azonban nyilvánvalóan másról van szó – fejtette ki a kutató. 

A korábban felfedezett temetkezéseknél a megölt ellenséges harcosok fejeit nem temették ugyanabba a sírba, ráadásul ebben az esetben meleg ruhában, valamint a közösség megbecsült tagjának külső jegyei közepette küldjék a halottakat a túlvilágra. A paziriki kultúrához tartozó csoportok arra is odafigyeltek, hogy ellenségeik közül kikerülő holtakkal ellentétben saját halottaik tetemét ne torzítsák el. A régész hozzátette, korábban nem találkoztak olyan temetkezéssel, amelynél a gyermekeket is fej nélkül temették el.

A fejek ráadásul nem tűntek el, hanem a felnőtt térde mellé helyezték azokat. A kutatók megvizsgálták, vajon lehetséges-e, hogy a sírrablók fejezték le a halottakat, és mozdították el koponyáikat valamilyen ismeretlen okból. Ezt kizárja azonban a tény, hogy a csontvázak anatómiai rendben maradtak, ami azt jelenti, hogy amennyiben a fejeket a temetés után helyezték át, ezt mindenképpen akkor kellett megtenniük, amikor még a szalagok nem bomlottak le, vagyis gyakorlatilag nem sokkal a halál után – fejtette ki a kutató. Ráadásul adekvát a kérdés: miért tettek volna a sírrablók ilyesmit? Talán attól féltek, hogy a holtak feltámadnak, vagy ez csak a megalázás aktusa volt, esetleg valamiféle szertartás?

Ami tény: Szibériában korábban nem találtak ilyen sírokat. A régészek szerint elképzelhető, hogy a holtakat eleve levágott fejjel temették el, és fejüket a térdük közelében helyezték el. A kutatók azonban ez esetben is értetlenül állnak a jelenség előtt, mivel korábban hasonlóval még nem találkoztak. A felfedezéssel kapcsolatban egyelőre több a kérdés, mint a válasz. A tudósok folytatni fogják a kutatást, hogy meghatározzák a halottak pontos korát és nevét. Emellett meg fogják vizsgálni a nyakcsigolyákat is, hogy megtudják, mikor és hogyan választották el a fejeket a test többi részétől. Remélik, decemberre vagy januárra már újabb eredményekkel szolgálhatnak. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum