Latinovitsról is elnevezhették volna a Rákóczi hidat

A híd helyét már a kiegyezés után kijelölték a városrendezési tervekben, a Hungária körgyűrű déli átvezetéseként a Dunán. Ez sokáig terv maradt, a megvalósítással komolyan csak az Árpád híd 1984. évi kiszélesítése után kezdtek foglalkozni, hogy összekössék a főváros déli városrészeit, tehermentesítsék a belvárosi hidakat. Az Állami Tervbizottság a beruházási javaslatot 1987-ben dolgozta ki, a híd megépítését többszöri koncepciómódosítás után - az akkor tervezett világkiállítással is összefüggésben -, 1992 márciusában hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés, majd májusban az Országgyűlés. A Déli összekötő vasúti híd mellett felépült közúti híd terveit az Uvaterv készítette, főtervezője Sigrai Tibor építőmérnök volt.

A híd első elemeit 1993 decemberében emelték be úszódaruval, a teljes szerkezet 1995. május 18-án készült el. Az építményt 615 gyártási egységből rakták össze, az összeszerelést Pestről kezdték Buda felé. A parti nyílások darabjait behúzták, a többit pedig beemelték a helyére, s mindkét oldalon elhelyeztek egy mészkő címert, zászlórudat és fekete gránit "írott köveket". A 494,8 méter hosszú hídon 2x2 közúti sáv, 2x1 villamos sáv, északon 1,50 méteres járda és 1,80 méteres kerékpárút, délen 0,58 méteres kezelőjárda készült, a teljes szélesség a korlátokkal 30,56 méter lett. A parti nyílásokkal hatnyílású acél gerendahíd illeszkedik a mellette futó vasúti híd tömegéhez és szerkezetéhez. A nyílásokat oszlopokra függesztett, 30 fokos ferde rudak tartják, a három mederpillér alá 10, illetve 12 darab 1,5 méter átmérőjű, 24 méteres fúrt vasbeton cölöp került. A pilléreket gránittal burkolták, a felső trapézfejet homorú könnyítés teszi esztétikusabbá. A híd öt, pirosra festett pilonja 35,5 méter magas.

A parti pillérek 8-8 cölöpre épültek, ezek Pesten 25, Budán 16,6 méteresek. A 14,77 m magas hídfők vasbeton lemezalapra kerültek, a pestiben hídmesteri iroda létesült. A híd összeköttetést teremt a város közműrendszerében is, a fővárosi a Duna hidak közül ez rejti a legtöbb víz-, gáz-, telefon- és távhővezetéket. A híd három év alatt, 16 milliárd forintból készült el. A világítást egyedülálló módon oldották meg, a 16 méter magasan lévő 3-3 fém halogénlámpa a pilonok tetején, 35,5 méter magasan lévő műanyag tükröket világította meg, ahonnan káprázatmentesen verődött vissza a fény az útfelületre.

A világítást 2014-ben újították fel, mert a tükrök elhasználódtak, korrodálódtak, helyükre az 5 pilonra összesen 60 LED lámpatestet szereltek fel. A legkorszerűbb technológiát alkalmazó rekonstrukció után az új világítás élettartama 24 év. A Ferencvárost és Lágymányost összekötő híd Budapest hetedik közúti és egyben második legnagyobb hídja. Alépítményeibe 11 ezer köbméter beton és 925 ezer tonna betonvas került, 10 ezer négyzetméter zsalut használtak fel, az acélszerkezet súlya 8000 tonna. A csatlakozó utakon Budán a Nádorkerti úti közúti és vasúti hidak, a Budafoki úti közúti, a Szerémi úti vasúti híd, Pesten a Gubacsi és Soroksári úti közúti felüljárók épültek.

Az ötven év után első új budapesti hidat 1995. október 30-án adták át. Ekkorra elkészítették a villamos pálya helyét is, de a befejezésére akkor nem jutott pénz. A pálya kiépítése 2014-ben kezdődött, a Fehérvári útig vezető vonalszakasz az 1-es villamos felújításával együtt épült meg. A 2015. január 26-i próbafutás során először haladt át villamos a hídon, a február 15-i újabb próbaterhelés során ezer tonnával (négy villamossal és húsz megrakott tehergépjárművel) terhelték a hidat. A villamosforgalom a hídon át március 20-án indult meg a Fehérvári út felé. 

A híd elnevezésével kapcsolatban hosszabb önkormányzati és sajtóvita folyt, ennek során több ismert személyiség neve merült fel, végül 1995. szeptember végén a fővárosi képviselők a köztudatba már bevésődött, "semleges" Lágymányosi híd mellett döntöttek. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i ülésén döntött arról, hogy javasolja a Földrajzi Névbizottságnak: a Lágymányosi hidat "a jeles magyar történelmi családról" Rákóczi hídnak nevezzék el. A testület a névváltozásról, amelyet a kormányzat is támogatott, augusztus 2-án egyhangú szavazással döntött.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"