Így villamosoztunk a 20. században

2015. október 22. 14:56

Budapesten az első, zöldre festett, maximum óránkénti tíz kilométeres sebességgel „száguldó”, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között közlekedő villamoskocsikat 1887-ben állították forgalomba. Európában ez volt az első városon belüli, közúti villamosvasút. A főváros 1924-től engedélyezte a felső vezetékek használatát, ami a szolgáltatás színvonalának emelkedéséhez vezetett. A kiöregedő típusok helyére 1956-tól kezdve a Ganz gyár által kifejlesztett UV-villamos lépett. A Budapest közlekedését fél évszázadon keresztül meghatározó szerelvények utolsó példányát 2007-ben vonták ki a forgalomból. A villamosközlekedés az 1970-es évektől kezdve, a két új metróvonal megépülése után fokozatosan háttérbe szorult, a Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti vonalat pedig meg is szüntették, néhány villamosjárat nélkül azonban még ma is elképzelhetetlen lenne a fővárosi közlekedés. A Fortepan képeivel idézzük fel, milyen volt a budapesti villamosközlekedés a 20. században.

Korábban

• A magyar televíziózás hőskora a kulisszák mögül
• Így fürdőztünk a 20. században
• Vigyázz, a kutya harap! - magyarok házi kedvenceikkel a 20. században
• Szent Jobbtól a vörös csillagig - így robogott át a történelem a pályaudvarokon

„Világ proletárjai, egyesüljetek!“

következő oldal 1 / 2

1. „Világ proletárjai, egyesüljetek!“
2. „Munkások, mi értetek haltunk meg“

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai