2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Közel járhatnak a régészek Kleopátra sírjának felfedezéséhez

2020. június 16. 15:41 Múlt-kor

VII. Kleopátra Philopatór (Kr. e. 69 – Kr. e. 30) a világtörténelem egyik legismertebb alakja, az ókori Egyiptom utolsó fáraója és az utolsó fáraódinasztia, a Ptolemaioszok utolsó tagja. A Római Birodalmon belül zajló, Julius Caesar, Marcus Antonius és a későbbi első császár, Caius Octavius seregeit felvonultató polgárháborúban játszott szerepének, valamint Caesarral és Antoniusszal folytatott szerelmi viszonyának, majd tragikus öngyilkosságának időtlen történetét számtalan formában feldolgozták már az évezredek során. Hírneve ellenére az intelligenciájáról és szépségéről híres uralkodónő végső nyughelye máig ismeretlen. Több évtized gyakran megszakadt kutatásait követően azonban egy lelkes régészcsapat úgy gondolja, hamarosan rátalálhatnak a halhatatlan Kleopátra sírjára.

festmény
Jean-Baptiste Regnault: Kleopátra halála (1796-1797) (kép forrása: Wikimedia Commons)

Szerelem és kígyóharapás

A hatalma biztosítása érdekében a diplomáciában bájait is bevető fáraó ügyesen lavírozott az Egyiptomnál jóval nagyobb hatalmat képviselő, ám belharcok által gyengített Róma politikájában, és előbb Julius Caesar, majd az örökébe lépni kívánó Marcus Antonius oldalán talált támogatásra. Caesartól egy, Antoniustól további három gyermeke született.

Számítása azonban végül nem jött be: Antonius vereséget szenvedett a teljhatalomra törő Octavius seregeitől a görögországi Actiumnál, majd a győztes flotta Egyiptom felé vette az irányt, és megostromolta Alexandriát.

A népszerű történet szerint Antonius úgy értesült, hitvese öngyilkosságot követett el, ezért a kardjába dőlt – a fáraó azonban valójában még élt.

Miután azonban Kleopátra megtudta, hogy férje öngyilkos lett, továbbá azt, hogy a győztes Octavius magával kívánja hurcolni, hogy Rómába való győzelmes bevonulásán (triumphusán) a nép előtt mutogassa, szolgáival elzárkózott, és maga is öngyilkosságot követett el.

Ennek módját illetően nincs egyetértés: az ókori források említenek erre a célra készített mérget és az áspis (avagy egyiptomi kobra) harapását is.

Az elbeszélések szerint a győztes Octavius meghagyta, hogy a halott házaspárt együtt temessék el tisztességes módon, gyermekeiket pedig magával vitte Rómába, ahol a római arisztokrácia körében nevelkedtek. A sír – ha létezik – holléte évezredes rejtély, ám valószínű, hogy valahol Alexandriában, vagy a város közelében található.

A legtöbb szakértő szerint a pár sírja Alexandria úgynevezett „királyi negyedében” volt, amely a város Kr. u. 365, a nagy krétai földrengés és az általa keltett szökőár óta víz alatt lévő részében található.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
 Jean-Léon Gérôme: Kleopátra és Caesar (1866) (kép forrása: Wikimedia Commons)Egy vélhetően Kleopátrát ábrázoló női portré az ókori Herculaneumból (Kr. u. 1. század) (kép forrása: Wikimedia Commons)Az Ozirisz-templom romjai (kép forrása: Wikimedia Commons)Világítótorony maradványa Taposiris Magnánál (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár