Kultúrkommandóval a nácik által elrabolt kincsek nyomában

Sóba rejtve

Az egyik ilyen bombasztikus felfedezés egy fogfájásnak volt köszönhető. 1945. március 29-én a szövetségesek által elfoglalt németországi városban, Trierben a sérült műemlékek állapotát felmérő egyik műkincsvadászt, Robert Posey századost szörnyű fogfájás kínozta, így kénytelen volt fogorvost keresni a rommá lőtt városban. Posey a szerencse kegyeltje volt, ugyanis az idősödő fogorvos, akivel összehozta a sors, élénken érdeklődött a százados műkincsvédelmi feladatai iránt, és felajánlotta, hogy bemutatja őt művészettörténész vejének.

A vő, egy frankofil német, amint szóba elegyedett amerikai „kollégájával”, gyorsan kipakolt: bevallotta, hogy SS-tagként Göring marsall mellett Párizsban dolgozott, és segített a Harmadik Birodalom második legbefolyásosabb emberének a francia műkincsek összeválogatásában, amelyeket főnöke a németországi otthonába vitetett. A volt SS-tiszt azonban nemcsak történetekkel traktálta az elképedt Poseyt, hanem elárulta azokat a titkos helyeket is, ahol Göring és Hitler magángyűjteményeit őrizték.

A műkincsvadászok így jutottak el az ausztriai Altausseebe, ahol egy sóbányában Hitler Linzben felállítandó múzeumának anyagait őrizték. Az óriási gyűjteményt, amelyben sok egyéb kincs mellett több mint 6000 festmény, 230 rajz és akvarell, illetve 137 szobor is helyet kapott, a totális megsemmisülés veszélye fenyegette. A birodalma és saját hatalma végóráit élő Hitler ugyanis 1945. március 19-én kiadta a hírhedt Néró-parancsot, amelynek szellemében a visszavonuló német hadseregnek a birodalom területén belül mindent el kellett pusztítania (legfőképpen az ipari létesítményeket és a közlekedési infrastruktúrát), hogy a bevonuló ellenséges hadseregeknek csak a felperzselt föld maradjon.

August Eigruber náci helytartó felbuzdulva Hitler utasításán, az egész sóbányát fel akarta robbantani a benne lévő temérdek műkinccsel együtt. A helyi kényúr ámokfutását a józanul gondolkodó bányaigazgató, dr. Emmerich Pöchmüller és annak munkavezetője, Otto Högler a helyi sóbányászok támogatásával állította meg – elsősorban azért, mert a sóbánya a megélhetésüket biztosította. A parancsot szabotálva a bányászok csak a bejáratot robbantották be, így a bánya és benne a műkincsek épen maradtak.

Michelangelo 1504-ben készített Madonnáját a németek a belgiumi Bruges egyik templomából lopták el, és végül az ausztriai Altaussee sóbányájában bukkantak rá az amerikaiak

Ennek köszönhetően az 1945. május 12-én a helyszínre érkező Posey és kollégája, Lincoln Kirstein némi törmelékeltakarítás és alagútásás után bejuthatott a mélybe, ahol olyan mesterművekre bukkantak, mint például Jan van Eyck XV. századi genti szárnyas oltára, vagy Michelangelo Brugge-i Madonnája, de előkerült Hitler egyik nagy kedvencének, a XVII. századi holland festőnek, Johannes Vermeernek Az asztronómus című festménye is.

Az MKA fáradhatatlan tagjai a bajorországi Neuschwanstein kastélyában is egy igen értékes, több mint 6000 darabból álló, festményeket, ékszereket és bútorokat tartalmazó gyűjteményre bukkantak. A Bajor-Alpokban fekvő Berchtesgadenben pedig megtalálták Göring elrejtett magángyűjteményének jelentős részét, több mint 1000 festményt és szobrot.

1. Pánik Pearl Harbor után
2. Nem minden alapot nélkülöző félelem
3. Parancs helyett ajánlások
4. Sóba rejtve
5. A megkésett elismerés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe