Korántsem biztos, hogy őrült zsarnok lett volna III. György brit király

Látlelet: betegségek sora

Történelmi szempontból III. György első betegségének az időszaka volt a legfontosabb és legdrámaibb. Erről szól az 1994-ben készült György király című film is. Az uralkodó 1788 novemberében annyira rosszul volt, hogy már a halálhírét keltették. Decemberben az államtanács (Privy Council) és egy parlamenti bizottság elé hívták a király orvosait, hogy kiderítsék, mire számíthatnak.

Az uralkodóval elég rossz viszonyban lévő walesi herceg köré csoportosuló ellenzéki politikusok reménykedve várták, hogy a trónörökössel együtt hatalomra kerüljenek. A régensi kormányzásról szóló törvényjavaslatot már a Lordok Házában tárgyalták, amikor február elején a király állapota váratlanul javulni kezdett. Elméje kitisztult, márciusban pedig már újra ellátta uralkodói feladatait.

III. György uralkodása során nem ez volt az első „régensválság” (Regency Crisis). 1765-ben is volt egy hasonlóan drámai politikai helyzet. A király ebben az évben is beteg volt, azzal a különbséggel, hogy ekkor a fizikai tüneteket mentális zavarok egyáltalán nem kísérték. III. György annyira magánál volt, hogy felelős módon ő maga javasolta a régensi kormányzásról szóló törvényjavaslat beterjesztését arra az esetre, ha betegségéből nem épülne fel.

Csak halála után, a többi négy periodikus betegség ismeretének a fényében kezdtek el arról pletykálni, hogy III. Györgynek már biztosan 1765-ben is elborult az elméje, csak azt szándékosan eltitkolták. A XIX. századi whig történészek ezt már tényként kezelték. Így alakult ki az a közhiedelem, hogy a király gyakorlatilag egész életén át visszatérő elmebajtól szenvedett.

III. György furcsa betegsége 1801-ben és 1804-ben újra kiújult két-két hónapra. Az utolsó roham, ami egyben uralkodásának végét is jelentette, 1810 októberében kezdődött. A walesi herceg, a későbbi IV. György 1811 februárjától régensként kormányozta Nagy-Britanniát egészen apja 1820 januárjában bekövetkezett haláláig. Tévhit, hogy III. György 1810 után végleg elmebeteggé vált volna. A hetvenes éveiben járó uralkodót látásának és hallásának teljes elvesztése, valamint az időskori szellemi és testi leépülés tette alkalmatlanná feladatainak ellátására.

1. Bizonytalan potenciál
2. Bíborbaj és mániás depresszió
3. Látlelet: betegségek sora

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok