Könnyen lehet, hogy Idősebb Pliniusé a Pompejiben előkerült koponya
2020. január 27. 15:31 MTI
Valószínű, hogy Idősebb Pliniusé, az I. században élt ókori római íróé, polihisztoré és enciklopédistáé az a Rómában őrzött koponya, amely évtizedek óta vita tárgyát képezi a régészek körében - állapították meg olasz kutatók.
Korábban
A világ egyik legrégebbi enciklopédiája, A természet históriája című monumentális írás szerzője 79-ben halt meg, miközben a Pompejit elpusztító vulkánkitörés túlélőin próbált segíteni.
Olaszországban 2017-ben hoztak létre egy kutatócsoportot a római Museo Storico Nazionale dell’Arte Sanitariában őrzött koponya alapos tanulmányozására.
Az emberi maradványt 1900-ban fedezték fel Pompeji közelében és azóta heves vita tárgyát képezte a régészek körében, hogy Idősebb Pliniusé-e vagy sem.
A mostani vizsgálatokból kiderült, hogy a koponya „kompatibilis” egy olyan ókori római ember fejével, aki nagyjából olyan idősen halt meg, mint Idősebb Plinius. Az ókori római író 56 évesen hunyt el.

Andrea Cionci művészettörténész és szabadúszó újságíró a La Stampa című olasz napilap csütörtöki számában ismertette az eredményeket, amelyeket „nagyon biztatónak” nevezett a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.
„Nem lehetünk ugyan 100 százalékig biztosak, de ez idáig nem találtunk semmit, ami arra utalna, hogy a koponya nem Pliniusé. A vizsgálódásunkat további tanulmányokkal folytatjuk” – mondta Cionci.
A szakember hozzátette, hogy amennyiben a koponyáról kétséget kizáróan sikerül bizonyítani, hogy az ókori íróé, akkor ez lesz „a világ eddigi egyetlen azonosított emberi maradványa az ókori Rómából”.
A flottaparancsnokként is szolgáló Plinius annak idején egy egész hajóhadat mozgósított a pompeji katasztrófa túlélőinek kimenekítésére, a vulkánkitöréskor felszabadult mérges gázok belégzése következtében azonban életét vesztette.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Váratlanul érte a németeket a Moszkvát védő szovjet sereg ellentámadása 15:05
- A hangját vetette be a nácik ellen a háború alatt Marlene Dietrich 14:20
- Budapesten tanácskoznak a múzeumok jövőjéről az etnográfia nemzetközi képviselői 13:18
- A Bermuda-háromszögben eltűnt repülők mentésére küldött hidroplánnak is nyoma veszett 09:50
- Ritka festmények, kerámiák és a magyar történelem relikviái a BÁV 82. Művészeti Aukcióján 08:40
- 3000 receptes szakácskönyvet is kiadott A három testőr szerzője 08:20
- Több ezren haltak bele a Londonra ereszkedő szennyes füstfellegbe tegnap
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget tegnap