2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Kleopátra és Marcus Antonius elfeledett lánya, aki maga is királynő lett

2018. május 29. 16:38 Múlt-kor

Egyiptomi hercegnő

Kleopátra Szeléné és Alexandrosz Héliosz abban az évben, valamikor Kr. e. 40 őszén születtek. Habár nem maradt fenn feljegyzés születésük pontos idejéről, de még sorrendjéről sem, annyit biztosan tudunk, hogy míg idősebb féltestvérük, Kaiszarión apjának valódi kilétét már az ókorban is többször megkérdőjelezték, afelől, hogy Antonius volt-e az ikrek apja, sosem merült fel kétség. Éppen ellenkezőleg: a következő évtized folyamán Octavius negatív propagandájában jelentős szerepe volt annak, hogy Antonius nem csak, hogy szégyenletes viszonyba bocsátkozott egy külföldi nővel, amelynek eredményeképpen nem csupán egy, de két törvényes római feleséget is elutasított maga mellől (Fulvia még Kr. e. 40-ben meghalt, a helyére Octavius nővére, Octavia lépett), de törvénytelen külföldi gyermekeket is nemzett vele.

Antonius válasza erre nem a tagadás volt, hanem annak bizonygatása, hogy tettei nem csupán teljesen jogosak voltak, de a római nép érdekét szolgálták. Ennek ellenére, bár vélhetően tudott Kleopátra terhességéről és az ikrek születéséről, nem kísérelt meg visszatérni Egyiptomba. Csak Kr. e. 37-ben történt, hogy Antonius ismét magához hívatta Kleopátrát, ezúttal a szíriai Antiokheiába. Kleopátra magával vitte az ikreket, akik ekkor találkoztak először Antoniusszal, aki ekkor ismerte el hivatalosan apaságát.

Kleopátra egyiptomi alattvalói szemében Antoniusszal való kapcsolata felért egy dinasztikus házassággal, csakúgy, mint korábbi viszonya Caesarral. Kleopátra Szelénét és Alexandrosz Hélioszt így ők Kaiszariónhoz hasonlóan törvényesnek tartották. Mindnyájuknak szerepe volt a trónöröklésben, így anyjuk gondosan választotta ki nevüket. Kleopátra Szeléné és Alexandrosz Héliosz nevei is makedón, szeleukida és ptolemaida elődöket tükröztek, legnyilvánvalóbban magához Kleopátrához, illetve Nagy Sándorhoz kötve őket. Második neveik, a Héliosz és a Szeléné a Napra és a Holdra utaltak, amivel nem csupán költőien megjelölte őket testvérpárként, de a korban népszerű jövendölésekkel is kapcsolatba hozta őket, miszerint hamarosan eljön Róma egyfajta „aranykora”. Nyilvánvalóan nagyszerű dolgokat vártak mindkettőjüktől.

A következő évek folyamán Antonius nagy mennyiségű földet ajándékozott Kleopátrának és gyermekeiknek, ezáltal Egyiptom fennhatósága idővel kiterjedt mindarra a területre, amely felett hatalma csúcsán II. Ptolemaiosz Philadelphiosz uralkodott. Bármi is volt az oka ezeknek az ajándékozásoknak, amelyek csupán kis részét képezték a keleti területek Antonius általi újraszervezésének, Kleopátra ezután kezdett el egy újfajta időszámítást alkalmazni uralkodása számon tartására, ami igen egyértelművé tette az ő érzéseit a területgyarapodással kapcsolatban. Sikeresen visszaállította a Ptolemaida Birodalmat úgy, ahogyan az I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e.323-283) és II. Ptolemaiosz Philadelphosz (Kr. e. 283-246) uralkodása alatt volt. Ekkoriban született negyedik és utolsó gyermeke, akit a területgyarapító második ptolemaida uralkodó tiszteletére Ptolemaiosz Philadelphosznak nevezett el.

Antonius pártusok elleni hadjárata végül megalázó kudarccal végződött, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy hódító győztesként térjen vissza Alexandriába Kr. e. 34-ben. Röviddel ezután tartották az „alexandriai adományozások” néven elhíresült pazar ünnepséget a város gümnaszionjában. Óriási tömeg gyűlt össze megnézni az ezüst emelvényen aranytrónusokon ülő Antoniust és Kleopátrát (aki Ízisz egyiptomi istennő mintájára volt felöltözve). Alattuk ült kisebb és kevésbé díszes trónusokon Kaiszarión, Kleopátra Szeléné és Alexandrosz Héliosz. Antonius kikiáltotta „királyok királynőjévé” Kleopátrát, majd Caesar igaz fiává és Egyiptom királyává Kaiszariónt.

Ezután saját gyermekeinek is területeket adományozott. Kleopátra Szeléné kapta Krétát és Kürenaikát, ezzel mindkét szülőjéhez köthető földek felett uralkodott: apai nagyapja, Marcus Antonius Creticus űzte el a kalózokat Krétáról, Kürenaika felett pedig hajdan a Ptolemaioszok uralkodtak. A hagyományos pártus ruhába öltöztetett Alexandrosz Hélioszé lett Armenia (a mai Törökország északkeleti részén, illetve a mai Örményország és Azerbajdzsán területén fekvő királyság) és Média Atropaténé (a mai Azerbajdzsán, Kelet-Grúzia és Kelet-Örményország területén fekvő állam), valamint eljegyezték utóbbi hercegnőjével, Jopatéval. Alexandrosz Héliosz emellett az Antonius által továbbra is meghódítani tervezett, az Eufrátesztől keletre fekvő területek uralkodójává is ki lett nevezve. Ptolemaiosz Philadelphosz hagyományos makedón öltözékben volt, ő kapta azokat a szíriai területeket, amelyeket Kleopátra nemrég visszacsatolt birodalmához, valamint Róma Eufrátesztől nyugatra fekvő közel-keleti klienskirályságainak urává is megtették. Mind az ikrek, mind Ptolemaiosz Philadelphosz kisgyermekek voltak még ekkor, de Antonius és Kleopátra nyilvánvalóvá akarták tenni szándékukat, hogy uralkodókká emelik őket.

Az adományozások is felháborodást keltettek Rómában, azonban Antonius állítólagos végrendeletének egy másolata is Octavius kezébe került. Ebben arról rendelkezett, hogy halála után Alexandriában szeretne nyugodni Kleopátra mellett, nem pedig Rómában, Octavia mellett.  Octavius számára ez volt az utolsó csepp a pohárban. Egy évtizednyi ellenségeskedés után ekkor végleg összeomlott a diplomáciai kapcsolat a két volt triumvir között, és a katonai összecsapás elkerülhetetlenné vált. A két oldal Görögország partjai mellett csapott össze a tengeren Kr. e. 31 szeptemberében, Actiumnál. Octavius győzött, győzelme azonban nem volt döntő jelentőségű, ráadásul barátja, Marcus Vipsanius Agrippa segítségére is kellett támaszkodnia hozzá. Vereségük után Antonius és Kleopátra visszatértek Alexandriába. Miközben Antonius idegösszeomlás következtében elvonult pihenni, Kleopátra már a következő lépését tervezte. Néhány hónapon belül több üzenetet is küldött Octaviusnak. Eleinte azt ajánlotta fel, hogy elárulja Antoniust, majd amikor ez sikertelennek bizonyult, hogy lemond trónjáról gyermekei javára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Mauretaniai pénzérme, egyik oldalán II. Juba arcképe szerepel, másik oldalán királynőként nevezi meg Kleopátra SzelénétVII. Kleopátra fejszobraI. Juba fejszobraII. Juba fejszobraMarcus Antonius mellszobraKleopátra Szeléné és II. Juba fia, Ptolemaiosz fejszobraKleopátra Szelénét és Alexandrosz Hélioszt gyermekekként ábrázoló egyiptomi szoborKaiszarión fejszobra, fáraói fejdísszelOctavius mint Augustus császár

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár