2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Zénobia, a legendás palmürai királynő, aki szembe mert szegülni Rómával

2018. március 6. 12:06

Furfangos politikus, bölcs vezető, tántoríthatatlan szabadságharcos, meg nem alkuvó királynő: a napjainkban az Iszlám Állam kezei által szomorú pusztulást szenvedő Palmüra legnagyobb uralkodója volt Zénobia, aki Kleopátra rokonának tartotta magát, és aki városából birodalmat kovácsolva elfoglalta Egyiptomot, egyszerre tartva vissza a római és a perzsa birodalmak támadásait.

A sivatag gyöngye

A Kr. u. 3. században Palmüra a gazdagság, kultúra és hatalom városa volt. Az azonos nevű római provincia fővárosaként a birodalom keleti határához feküdt közel, így jó okkal szolgált színhelyéül királynője függetlenedési kísérletének.

A Rómával való konfrontálódás évtizedek óta érlelődött. A 3. század közepére a birodalom politikai és gazdasági válságba került, határait folyamatos támadások érték, központja pedig gyengélkedett. Valerianus császár 260-ban katasztrofális vereséget szenvedett és perzsa fogságba esett, aminek következtében Róma területein még nagyobb zűrzavar támadt. Európában a gallok lázadtak és készültek elszakadni. A birodalom gyenge volt és minden figyelmét a külső támadások kötötték le. A keletről figyelő Zénobia meglátta a lehetőséget, hogy saját birodalomra tegyen szert.

Palmüra régóta együttműködött Rómával, és ez igen nyereséges politikának bizonyult. A mai Szíria közepén, Damaszkusztól kb. 210 kilométerre északkeletre fekvő város felvirágzott, mióta az 1. században római fennhatóság alá került. A Róma uralta mediterrán térség és az ázsiai nagy birodalmak találkozásánál fekvő város nagy stratégiai és gazdasági jelentőségre tett szert.

A sivatagokon átkelő karavánok egyik, majdhogynem kötelező pihenőhelyeként elegendő vagyon áramlott Palmürába ahhoz, hogy uralkodói megszépíthessék a várost, miközben domináns pozíciót vívtak ki maguknak a térségben. „A sivatag gyöngyeként” ismert város híres volt impozáns nevezetességeiről, mint például a diadalív és az amfiteátrum. A 3. század közepére a palmürai „birodalom” már egyfajta függetlenségnek örvendhetett, de szigorúan római kliensállamként. Zénobia ezen szándékozott változtatni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Giovanni Battista Tiepolo: Aurelianus diadala Zénobia felett (1717)Zénobia területei hatalma csúcsánPalmüra romjai

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár