Kizárt, hogy kígyóméreg végzett volna Kleopátrával

A megerősödött Octavianus Róma erejét Egyiptom (valamint annak szövetségese, Marcus Antonius) ellen fordította, és véget vetett az ókori birodalom királynője, VII. Kleopátra több mint húszéves uralmának. A triumvir az i. e. 31-es actiumi csata után egyenesen Egyiptomba hajózott, hogy elfogja a királynőt, de Kleopátra, az utolsó Ptolemaiosz uralkodó a rabság elől az öngyilkosságba menekült. Plutarkhosz görög és Cassius Dio római történetíró beszámolója szerint Kleopátra i. e. 30-ban a római katonák által őrzött palotájába kígyót csempésztetett be egy vidékről érkező, fügékkel teli kosárban vagy egy vizes edényben.

A brit kutatók úgy vélik, hogy az említett egyiptomi kobra elég nagy lehetett, hogy mérgével megölje a királynőt, azonban túl nagy mérete miatt esélytelen volt, hogy elrejtsék egy kosárban vagy bármilyen hétköznapi edényben. Ugyanakkor az is elég megdöbbentő állítás, hogy a kobra egymás után háromszor is harapott volna.

A legtöbb római forrás a 39 éves Kleopátra halálát egy mérges kígyó, egyes források szerint áspiskígyó (az egyiptomi kobra másik neve, ám szokták ureuszkígyónak is hívni) marásának tulajdonítja, amellyel önnön életét oltotta ki az uralkodónő azonban némelyik történetíró kétkedését fejezte ki a népszerű történet hitelességével kapcsolatban. Így van ezzel Joyce Tyldesley egyiptológus és Andrew Gray herpetológus is (a herpetológia a zoológia kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó ága), akik szerint a feltételezett tettes – azaz a kobra – egyszerűen fizikailag túl nagy, hogy bárhová is elrejthessék. Egy kifejlett példány súlya a kilenc kilogrammot is elérheti.

A mérgessiklófélék családjába tartozó egyiptomi kobra jellemzően két méter hosszúságú, azonban két és fél méteresre is megnőhet. Néhány helyen tévesen a királykobrát nevezik meg Kleopátra gyilkosaként, azonban ez a kígyóféle Délkelet-Ázsiában őshonos és egyébként az öt-hatméteres hosszúságot is elérheti. Tegyük fel, hogy valamilyen módon bekerült a mérges kígyó a királynői palotába, a manchesteri szakértők szerint azonban az is igen valószínűtlen, hogy gyors egymásutánban három személyt is megölt. „Az egyiptomi kobra által megmart személynek mindössze tíz százalék az esélye a halálra, ugyanis a kígyó harapásainak többsége úgynevezett száraz harapás, amikor nem használ mérget az állat” – magyarázta Gray.

Afrika egyik legszebb kígyójának mérge egyébként igen veszélyes, ám viszonylag lassan hat, ugyanis az idegrendszerre hat, nekrózist okoz, vagyis az adott szövet sejtjeinek sejthalálát. „Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy szinte lehetetlen, hogy egymás után két vagy három embert meggyilkoljon. A kígyók okos állatok, s a mérgüket védekezésre és főként vadászat során használják, és csak abban az esetben, ha szükséges, tehát takarékoskodnak vele” – tette hozzá Gray.

Kleopátra, valamint a legtöbb egyiptomi fáraó neve szorosan összefonódott a kígyókkal, ráadásul a királynőről úgy hitték, hogy a gyakran kígyó alakot öltő Ízisz istennő megtestesülése. A Kleopátra: Egyiptom utolsó királynője című könyvet jegyző Tyldesley a BBC rádióban elmondta, hogy az ókori források egyik aspektusa mindenképpen helytálló. Az egyiptomiak szentül hitték, hogy a kígyók jó anyák. „Nagyon kevés kígyónak vannak anyai ösztönei, azonban a kobra egy üdítő kivétel: addig ül a fészkén és védelmezi a helyszínt, amíg a tojások ki nem kelnek. Az egyiptomiaknak igazuk volt” – fejtegette a brit kutató.

Pat Brown 2013-as könyvében, a The Murder of Cleopatra: History’s Greatest Cold Case című munkájában amellett érvelt, hogy Kleopátra nem önkezével vetett véget saját és szolgálói életének, hanem meggyilkolták. Brown meggyőződése szerint, ha az egyiptomi királynő valóban öngyilkos akart lenni, akkor bizonyára mérget vesz be, s nem vállalja a kígyó becsempészésével járó rizikót – nehezen elképzelhető, hogy például a termet őrző, az eset felett szemet hunyó római katona a fejét tette volna kockára ezért. A méreggel biztosra ment volna (ennek „hatásosságát” tízszeresre becsüli Brown), ráadásul ez gyorsabb és könnyebb halállal járhatott.

A kutató szerint furcsa, hogy az állat a halálos baleset után már nem volt a helyszínen, az őrök pedig semmilyen arra utaló jelet – rángatódzás, hányás, görcs – nem fedeztek fel a nőkön, ami a halálos kígyómarás teóriáját támasztaná alá. Így Pat Brown arra a következtetésre jutott, hogy Octavianus a piszkos munkát „embereire bízta”, majd azt a látszatott keltette, hogy Kleopátra önkezével vetett véget életének.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében