Királynőként élt a spanyol diktátor mellett felesége, a „Nyakékek Úrnője”

Út a hatalomba

Franco visszatért Afrikába, ahol folytatta a katonáskodást, 1926-ban tábornokká nevezték ki harminchárom évesen, ezzel pedig egész Európa legfiatalabb tábornokává vált. 1928-ban Franco az újonnan alapított Zaragozai Katonai Akadémia igazgatója lett, ezt a posztját 1931-ig megtartotta. Emellett azonban ezekben az években szolgált még Melillában, Madridban és a Baleár-szigeteken is, Carmen pedig mindegyik új otthonukba követte férjét. Az asszony, későbbi elmondása szerint, igyekezett mindegyik otthonukat megszokni, és azok kidíszítésével foglalta el magát. Egyetlen gyermekük, Carmen, Oviedóban látta meg a napvilágot, 1926-ban.

A pletykák szerint azonban a fiatal Franco 1916-ban Marokkóban egy gépfegyvertől olyan súlyos hasi sérüléseket szenvedett, hogy az egyik heréjét el kellett távolítani, sőt, egyesek még azt is tudni vélik, hogy képtelen volt házastársi kötelessége teljesítésére, és a lánya, Carmen, valójában adoptált gyermek, mivel az édesanyját senki nem látta terhesen. Akár így volt, akár nem, a házasságukon ez nem látszódott.

Franco tábornok feleségével és lányával Salamancában a polgárháború idején, 1936.

Spanyolország azonban ebben az időszakban egy rendkívül megosztott ország volt. 1923-ban Miguel Primo de Rivera katonai diktatúrát vezetett be, a király jóváhagyásával, de a gazdasági világválság 1930-ban elsöpörte a rendszerét. 1931-ben XIII. Alfonz spanyol király is lemondott, és létrejött a második Spanyol Köztársaság, de az egymást váltó jobb- és baloldali kormányok alatt a feszültségek egyre csak mélyültek.

Franco akadémiáját a baloldali kormány bezárta, és a Baleár-szigetekre helyezték át, mert a hűségében nem voltak biztosak. A jobboldali győzelmet követően szerepe volt az asztúriai bányászlázadások leverésében, ezért kinevezték vezérkari főnöknek. Az újabb baloldali fordulat után azonban ismét messzire, a Kanári-szigetekre helyezték át.

Franco csatlakozott a kormány elleni szervezkedéshez, amely 1936. július 17-én puccsot kísérelt meg, ez azonban hároméves polgárháborúba torkollott. A polgárháború kitörésekor Marokkóba utazott, hogy átvegye a parancsnokságot. Miután ott sikerrel járt, átkelt Spanyolországba, hogy ott harcoljon. Még 1936-ban ő lett a nacionalista oldal vezére, és miután három évvel később győztesen zárta le a polgárháborút, ő lett Spanyolország államfője is.

Franco Burgosban, ahol családja a polgárháború nagy részét töltötte

Mikor Franco elhagyta a Kanári-szigeteket, Carmen Polo és a lánya egy német gőzhajón a franciaországi Le Havre kikötőjébe menekültek, mert a férje attól félt, hogy elrabolják őket. Egy ideig Bayonne-ban éltek, majd Franco visszahívta őket Burgosba, a nacionalisták székhelyére, a háborús évek alatt ott laktak.

1. Szerelem első látásra
2. Út a hatalomba
3. Spanyolország First Ladyje
4. A derék nagyszülő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait