Kilincs a túloldalon
2019. június 16. 17:29 Szekér Nóra
A katalizátor: 1956
A hatalmat erre a „liberálisabb” szemléletre elsősorban az 1956-ban megélt élmény vezette, azaz a felszínre törő elemi erejű népharagtól való rettegés. Kádár rendszere ’56 kegyetlen megtorlására épült, és áthatotta a forradalom emlékétől való félelem, de a diktatórikus természete ellenére hangsúlyozottan törekedett egyfajta „kiegyezésre” és társadalmi elfogadottságra.
A rendszer felelőssége 1956 tekintetében nemcsak a megtorlásra terjedt ki, hanem arra is, ahogy megkövetelte az ezt „igazoló” ellenforradalmi tétel igenlését. Aki a Kádár-kori Magyarország törvényes keretei között kívánt élni, az a nyilvánosság előtt e minősítés tarthatatlanságát nem firtathatta, még azzal a kéréssel sem, hogy a halálra ítélt és névtelen tömegsírban nyugvó szeretteinek síremléket állíthasson.
Ugyanakkor e tétel körül rejlett a kádári hatalom akhilleuszi sarokpontja is. ’56 a rendszerrel való szembenállás szimbólumává vált. Emlékének felidézése az 1980-as évek eleji szamizdat kiadványok köré szerveződő kör fő témakörét jelentette. A népi mozgalom hagyományait felkaroló írók szilenciumot, lapbetiltást, szerkesztők menesztését hozó legélesebb konfrontációi is ’56 megidézéséhez kapcsolódtak. Nem véletlen, hogy az ellenforradalmi jelző megkérdőjelezése a rendszerváltozás eseményeiben katalizátorszerepet játszott. „Itt dől el, összetörjük-e magunkat saját korlátainkon, vagy mi törjük össze korlátainkat” – fogalmazott e minősítéssel kapcsolatban Pozsgay Imre az 1988. május 20–22-i országos pártértekezleten.
Ahhoz ugyanis, hogy a párt a szélesebb társadalmi alapra épülő reformpolitikában kezdeményező tudjon maradni, elsőként felül kellett bírálnia a csak hatalmi helyzetből fenntartható ellenforradalmi tételét. Az ellenzéki filozófus, Kis János ezt így fogalmazta meg a rendőri erőszakkal szétvert 1988. június 16-i tüntetésen: „Az MSZMP vezetői (…) valamiféle szocialista pluralizmusról beszélnek. Bármit jelentenek is ezek a szavak, mindenkinek tudnia kell, nem lehetséges valódi politikai nyitás és kiengesztelődés, amíg a kompromisszum útját temetetlen holtak torlaszolják el.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.