Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált

A hopes

Talán a legikonikusabb és legrettegettebb az Újbirodalom fegyverei közül a hopes (angol átírásban khopesh) nevű görbe pengéjű kard volt. Jellegzetes pengéje kérdőjelet formáz, melynek külső oldala volt megélezve, a későbbi szablyákhoz hasonlóan – nem pedig a belső, mint a sarlókon.

Az ókori egyiptomi nyelven a hopes szó az állatok mellső lábát jelenti, valószínűleg az egyenes és ívelt rész közti éles váltásról, amely a négylábúak térdére emlékeztethet.

E rendkívül félelmetes kinézetű, a különféle reliefeken gyakran ábrázolt fegyvert szintén a hükszoszoknak köszönhették az egyiptomiak, akik gyakran fáraóikat is ilyen eszközzel a kezükben ábrázolták. A gyermekkirály Tutanhamon mellé például két hopest is helyeztek sírjába.

Az ókori hadviselésben a hopes valószínűleg a bárdhoz vagy a rövid kardhoz hasonlóan másodlagos fegyverként szolgált, amellyel a végzetes csapást mérték az ellenségre közelharcban.

A különleges fegyver ezután hosszú utat járt be, és bizonyos formában ma is jelen van a világ csataterein: a görögök kópisz néven vették át a fegyver egy változatát, majd Nagy Sándor görög-makedón seregei ilyen fegyverekkel az oldalukon vonultak egészen az Indusig.

Ázsiában a kópisz a ma is elitkatonák hírében álló gurkha nép körében talált hódolókra, akik kialakították belőle a mind fegyverként, mind túlélőkésként ma már világszerte népszerű hagyományos késüket, a kukrit.

1. A bronzhegyű lándzsa és a pajzs
2. A gerely
3. A buzogány-bárd
4. A hopes
5. A laminált íj
6. A harci szekér
7. Pikkelypáncélzat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése