Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált
2020. december 10. 08:36 Múlt-kor
Korábban
A laminált íj
A hükszoszok érkezése előtt Egyiptomban kizárólag az egyszerű, egyazon fadarabból hajlított íj volt ismert. A Közel-Keletről érkezők azonban magukkal hozták az ezeknél kisebb, ám erejük többszörösével rendelkező, nagyobb pontosságra képes laminált íjat, amely Ázsia-szerte évezredeken át népszerű fegyver maradt – többek közt a honfoglaló magyarok kezében is.
A több farétegből, valamint állati csontból és inakból készült, az egyszerű íjaknál lényegesen drágább fegyver többszörösen hajlított volt, ami tovább növelte erejét.
„A laminált íj vált az egyiptomiak szuperfegyverévé” – mondta el Elliott. „Nem csupán néhány íjásszal indultak csatába. Szakaszokba rendezték őket, egyenként 50 emberrel, akik rohamcsapatként mind egyszerre lőttek az ellenségre.”
Az egyiptomi laminált íjak mintegy másfél méter hosszúak voltak, és az esetek többségében nyírfából, kecskeszarvból, marhainakból, valamint szintén állati eredetű ragasztóból készültek.
A többrétegű felépítés a többszörösen hajlított kialakítással együtt lehetővé tette, hogy kifeszített állapotából lényegesen nagyobb erővel ugorjon össze, és (az ókori források szerint) 250-300 méterre is képes legyen nyílvesszőket eljuttatni.
A laminált íjak húrjai összesodort állati belsőségekből készültek, a bronzhegyű nyilakat pedig a Nílus mentén mindenhol elterjedt nádakból vágták, a pontosság érdekében három tollal ellátva vezérsíkként.
A kompozit íjak elkészítése olyan bonyolult és drága volt, hogy a hódító egyiptomi seregek gyakran arany helyett íjakat követeltek váltságként a legyőzöttektől. III. Ramszesz líbiai győzelmének idején például feljegyezték, hogy az általa a legyőzött ellenségre kivetett hadisarc részét képezte 603 laminált íj is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.