Ki ette meg a Napot? – így magyarázták az ősi kultúrák a napfogyatkozást

Az ősi Kína és a napevő sárkány

Az első írásos forrás, amely a napfelkeltéről szól, Kr. e. 2136-ból való, és egy történetet mesél el. A legenda szerint Chung K’ang császár kivégeztette az udvari csillagászait, Hót és Hít, mert nem látták előre, hogy napfogyatkozás lesz. Mindez nem azért volt főbenjáró vétek, mert az uralkodó nem tudta percre pontosan, mikor kell a bekormozott üveglapot szeme elé helyeznie. A mítosznak megfelelően Kína sorsa függött ettől. A korabeli elképzelés szerint egy – kutyára vagy sárkányra hajazó – hatalmas szörnyeteg kívánta időközönként elfogyasztani a Napot. (Tény egyébként, hogy a kínai „si” szó, amelyet a napfogyatkozásra használnak az „enni” igét is jelenti.) Hogy elijesszék a bestiát, a kínaiak az ókorban gyakorta vették elő a dobokat, hogy zajt csapva elhajtsák a sárkányt/kutyát, amelynek eltávozását követően ismét ragyogóan sütött a Nap.

1. Az ősi Kína és a napevő sárkány
2. A vikingek és a farkas testvérek
3. Az eszkimók és a civakodó testvérek
4. Az afrikai törzs és az első anyák
5. A hinduizmus és a testetlen démon

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás