Kezdődik a farsang! – Ilyen volt régen
2025. január 6. 19:05 Múlt-kor
A jelmezbál a farsang ősi hagyományaként élt tovább a 20. században. A kor divatjai és slágertémái hatottak a maszkokra, de vannak örökzöldek, amelyek az 1930-as és 1980-as években is felbukkannak. A Fortepan fotóiból készült válogatás a múlt század jelmezkínálatát vonultatja fel.
Korábban
A január 6-án, vízkereszttel kezdődő és húsvárvasárnapig tartó farsanghoz rengeteg hagyomány és szokás kapcsolódik. Ez az ünnepkör az ősi tavaszvárás időszaka, legjellemzőbb érzése az öröm, amely az evés-ivás, a lakodalmak, a disznótorok, a jelmezes, álarcos felvonulások és mulatságok köré szerveződik.
A középkorban az egyház szüntelenül tiltakozott e szokások ellen, mert az örömök féktelen tobzódását az ördög művének tartotta. A prédikációk azonban hatástalanok maradtak, a tradíciók pedig tovább éltek és koronként újabb elemekkel gazdagodtak.
Városon és falun, társadalmi rétegenként eltért, mivel ünnepelték a farsangot, emellett a külföldi tradíciók is felfedezhetők a magyar hagyományokban. Mátyás király például Itáliából hozatott álarcokat. Férfiak gyakran nőnek, nők pedig férfinak öltöztek, színdarabokat is előadtak, sőt állakodalmat és áltemetést is rendeztek.
A beöltözés, az átalakulás, a valaki vagy valami mássá válás varázsa a 20. században is megtalálta a helyét, gyerekek és felnőttek egyaránt részt vettek a hétköznapokat felforgató, a világot a sarkaiból kiforgató farsangi szokások fenntartásában.

Az örökzöld jelmezek egyike: a bohóc, 1913. (Fortepan / Kurutz Márton)
Soproni farsangolók csoportképe, 1928. (Fortepan / Hajdu András)
Erdő-tematika, 1935. (Fortepan / Schermann Ákos)
Jezsuita farsang, 1940. (Fortepan / Jezsuita Levéltár)
A Budapest Táncpalota (Moulin Rouge) farsangja a Nagymező utcában, Feleki Kamill és tánckara, 1959. (Fortepan / Bauer Sándor)
Az Álarc nem kötelező című nyilvános farsangi műsor felvétele a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, 1964. (Fortepan / Szalay Zoltán)
Aki mögé nem jó beülni, 1964. (Fortepan / Szalay Zoltán)
Farsangi műsor a Magyar Rádió Márványtermében, középen Antal Imre, 1968. (Fortepan / Szalay Zoltán)
Antal Imre a Magyar Rádió farsangján, 1968. (Fortepan / Szalay Zoltán)
Farsangi dekoráció 1969-ből. (Fortepan / Bauer Sándor)
Ipolydamásdi farsang, 1973. (Fortepan / Urbán Tamás)
Az űrhajózás lázában, 1979. (Fortepan / Mari Gabriella)
A kéményseprő 1979-ben is megkerülhetetlen szereplője volt a jelmezbálnak. (Fortepan / Mari Gabriella)
Egy másik bohóc 1983-ból. (Fortepan / Déri György)
„Az iskola rabja vagyok”, 1983. (Fortepan / Déri György)
Hollywood betör a farsangra, 1984. (Fortepan / Fortepan)
A királynő és színes udvara, 1985 (Fortepan / Déri György)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Hitler
- A bukás árnyékában – Hitler utolsó őrült terve
- A történelem legkegyetlenebb diktátorai
- Mit gondolt Hitler, amikor meglátta Chaplin „A diktátor” című filmjét?
- A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
- Aki túlélte Hitler és Sztálin merényleteit is
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
- Hitler a lövészárokban tett szert katasztrófákhoz vezető küldetéstudatára
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34