Kezdetben sokan kételkedtek a Margit híd értelmében
2021. április 30. 20:50 Múlt-kor
Korábban
A szárnyhidat és a nevet a magyarok adták
Az elnevezéshez azonban már nem sok közük volt a franciáknak, ugyanis Gyulai Pál író javaslatát megfogadva a székesfővárosi közgyűlés rábólintott a Margit híd névre. A névadás körül azért támadt némi bonyodalom, amelyről a Fővárosi Lapok egyik 1875-ös augusztusi számában a következőket olvashatjuk:
„Szent Margit hídjáról beszélnek a lapok, állítva, hogy az akadémia felirat javaslatában is előfordul a »szent« szó. Ha ez igaz – írja egy munkatársunk – félni lehet, hogy a szent-atya, ki a szentté avatás kizáró jogát magának követeli, óvást tesz a címbitorlás ellen. Van ugyanis egy szent Margit vértanú, de ahhoz nekünk, magyaroknak, nincs közünk. IV. Béla királyunk kedves leánya pedig, kiről a szép szigetet és az új hidat elnevezték, a római pápák lajstromában még nem a szentek, hanem csak a boldogultak (beata) sorában fordul elő. Legendája is mint szűz Margitot emlegeti.”
A probléma az átadásra megoldódott, a Margit maradt, a „szent” és a „szűz” jelző pedig eltűnt.
Az 5 millió forintból megépített, 607,12 méter hosszú Margit híd 1876. április 30-ai felavatása puszta formalitás volt, mert az árvíz miatt az emberek már hetekkel korábban birtokba vették a szerkezetet.
A híd kihasználtsága a kezdeti időkben valóban alacsony volt, de a fent idézett Borsszem Jankó hasábjain megjelenő nihil nem tartott sokáig.
Az átmenő forgalom nagy része egy kis időre még valóban a Lánchídon zajlott, de a városvezetés orvosolta a problémát azzal, hogy a teherfuvarozók egy ideig olcsóbban kellhettek át a Margit hídon, amelyen 1879-től lóvasút, majd 1894-től villamos szállította a Dunán átkelő embereket.
1899-1900-ban pedig a Magyar Államvasutak Gépgyára jóvoltából megépült a Margitszigetre vezető, a híd középső pillérjétől induló szárnyhíd is.
A hidat 1935 és 1937 között kiszélesítették és a villamossíneket középre helyezték. Az így 22,30 méter szélességűre terebélyesedett szerkezetet a német csapatok 1945. január 18-án a levegőbe röpítették. A lerombolt híd újjáépítésére a második világháború után, a Ganz gyár tervei alapján került sor. Az átépített, immáron 25 méter széles hidat 1948. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap